Elolvastam az illusztris cikket. Közben néhányszor felfordult a gyomrom, bevallom. Úgy döntöttem, tartózkodom jelzők használatától. Tisztában vagyok avval, hogy sokan követik ezeket a tanácsokat. Amit körbeír, az valójában a "sugarbaby" kategória - látunk ilyet, néhány celeb is felvállalja. Az ő életük, úgy élnek, ahogy jónak látják. Nem születtem szépnek ... Ilyenek olvastán mindig hálát adok ezért :) Ennyire talán nem egyszerű a képlet. Naivitás elhinni, hogy működőképes kapcsolat az, ami "üzleti" alapokon nyugszik. És azt sem tudom elképzelni, hogy az illető férfi boldog, hosszútávon. Talán más férfiak irigykedő pillantásai közepette ... de 24 órát egy idegennel tölt.

Sziasztok. Én ezzel kb. úgy vagyok mint Zoli. Majd jön amikor itt az ideje. Nem szabok határt, persze nem is görcsölök rá, hogy rám találjon az a valaki... Addig meg jól érzem itt az oldalon magam. :) Talán az egyetlen ilyen ... -kicsit már -már barátibb hangulatú- társkereső, ahova nem úgy megyek fel, hogy "Na, vajon mennyi degenerált fog megtalálni." :D

Imola, Kata, köszönöm a megértést. Az a helyzet, hogy mostanra érett meg a fejemben a gondolata annak, hogy egy időre szüneteltetem a társkeresést. Olyan formában, ahogy csináltam, nem látom értelmét. Az, hogy állandóan keseregjek azon miért van olyan kevés hölgy a környékemről, nem vezet előre. Ezen változtatni nem tudok. Azon viszont igen, hogy más lehetőségeket kell keresnem az ismerkedésre. Érdeklődőabbnak, optimistábbnak kéne lennem. Az elmúlt években tüskés kerítést emeltem magam köré és rájöttem, ez nem jó. Az ember akkor sikeres, ha meg tudja mutatni, miben jó és ezzel másoknak is örömöt ad. Szeretnék egy kiállítást rendezni a munkáimból. Főleg hajómodelleket építek. Szeretnék csatlakozni valamilyen történelemmel kapcsolatos közösséghez majd. Egyelőre ennyi, majd alakulni fog.

Köszönöm Kata, kedves Tőled. Majd lesz jobb is, ebben hiszek. Úgy érzem tartok egy szünetet, mert így nem fog menni. Szerencsére az alkotás, rajzolás, barkácsolás megnyugtat.

Én már csak úgy vagyok itt. A fórum miatt, mert jó olvasni mások tapasztalatait és tudom, hogy nem vagyok egyedül. Hasonló problémák, élethelyzetek, élmények, ami megerősít abban, hogy valami nagyon nincs rendben a mai világgal, annak értékrendjével és jó látni, hogy mások is szeretnék megtalálni a társukat. Az idő már nem érdekel, majd alakul valami, vagy nem. Nem érdekel az sem, hogy válaszolnak-e a leveleimre vagy sem. Szerencsére vannak levélváltások, de pont az a korosztály nem akar ismerkedni velem, aki korban illene hozzám (28-40 éves). Persze boldog lennék, ha végre olyan nővel randizhatnék, akivel jó együtt lenni, érdemes célokat lefektetni, együtt haladni az úton. De megmondom őszintén elfáradtam. Pláne úgy, hogy mindenki messze él tőlem, a kis faluból, ahol élek nem megy az ismerkedés. Hát ez van.

Sziasztok!Én pont úgy vagyok vele, mint Imola 🙂❤️Én már ismerkedtem meg itt férfival, le is regisztráltam, mint utóbb kiderult, ő nem.. 🙂(De nem ezért lett vége)