Beatrix, 59

"Oly fájón nagy a világ,éld át: még hívnak csoda csodák... Ha bántón vad a világ,lépd át: nézd azt,ami virág! Csak élvezd a lét minden ízét, a nappal az éjjel ezer színét! A perceknek 100 évnyi báját, az érzést,hogy őrült kaland vár rád! Refrén: Szívünkben ott él a két törvény: árnyék és fény! Minden nap elcsábít mind két út, mert mind kettő választ nyújt. Ha fáznál,az a magány,törd át: ha elbújsz,ki ölel át?! Ha félnél jön a Barát,hívd hát: mondd el neki,mi bánt! Csak élvezd a napfény reményét, a Hold mindent átíró rejtélyét! A dallamba bújt lélek hangját, a szépséges lét minden álarcát!" Zeneszerző: Czomba Imre Dalszövegíró: Valla Attila Dal címe: Árny és Fény Album: Bűvölet Megjelenésének időpontja: 2003.10.26. Státusz: Dupla Platinalemez "Nem számít, hogy érzed magad: minden reggel úgy kelj fel, hogy felkészülsz a fényed kibocsátására.". /Paulo Coelho/ "A múlton már nem tudunk változtatni. A jövő még homályos előttünk. De a jelen, a mai nap bölcs kihasználása ránk van bízva." /Gary Chapman/ „A sikeres emberek a lehetőséget keresik és azt, hogyan segíthetnek másoknak. A sikertelen emberek folyton azt kérdezik: Nekem mi jó ebből?” /Brian Tracy/ "Tovább kell mennünk az úton… akkor is, ha fáradtak vagyunk, akkor is, ha kedvetlenül kelünk fel már reggel, akkor is, ha legszívesebben kifutnánk ebből a világból, mert úgy érezzük, elegünk van mindenből. Ha torkig vagyunk azzal, hogy mindig mindenért meg kell küzdenünk, ha nemes szándékaink fordítva sülnek el… mennünk kell, mert nem tehetünk mást. Mert úton vagyunk. Mert tudjuk, csak az a megoldás, hogy haladunk. Még pillanatnyi reményvesztettségünkben is tudjuk, vándorlásunknak van értelme és célja."

Ott pislákol a mélyben, a hangok sűrűjében, nekünk csak elegen hinni kell, s ettől nő majd fel. Bontson szirmot a pernye, mind lehetünk a kegyeltje, daloljon a szél... és reményünk szenvedéllyel hirdetünk, kék ég! Sújtás helyett a kezedet nyújtsd, tüzet csupán a fényért gyújts! Ha jó, elragadó, készítsd fel most a szívedet, becsülni hogyan és m'ért lehet: Énekeld ez te is, hogy életre keltsd: Refrén: Boldog lombok sok-sok levelet szórnak szét, dombok, bokrok, mondok sok-sok szerencsét! Szobrok, tornyok sok-sok emléket szórnak szét, boldog szónok hozzon sok-sok szerencsét! Tartsd magadban a lángot, ami meleget ad, de nem ártott. Ahol épp építeni kell, megragad és felemel, szükség van a bizalomra: Együtt fújjuk, jobbra kapja fel a szél, és reményünk szenvedéllyel hirdetünk, kék ég! Túl nagy az örvény, nagyon húz, de a szívünk erősebben zúz, mert a jó elragadó...

A szerelem képes megváltoztatni az Ember 😉 Életét, egyik pillanatról a másikra.” Paulo Coelho

Ne szólj, csak bújj hozzám: dúdol majd szívünk...talán... Sűrű éjjel száll-, el sem hagyna már, ha egyedül talál! Százszor csókolj még, végleg sorsom légy, lásd, hozzánk jó volt az ég! Refrén: Védj meg a holnaptól, rejts el a rosszaktól, járj át, ölelj át! Légy fény a hajnalból, legyen hű szíved angyalból, hogy vigyázz rám, ahogyan kívánnám! Él az álmunk rég: ha közös a szárnyunk, nem is válunk szét! Ég a vágyunk még: túl szép játék, soha nem elég! Százszor csókolj még, végleg sorsom légy, lásd, hozzánk jó volt az ég!" 💋🌷💋 "Amikor reggelente felkelsz, a szívednek csordultig kell telnie boldog izgalommal, hiszen tudod, hogy napközben csupa jó dolog történik veled. Nevetned kell és örvendezned. Erősnek kell lenned, és tudnod kell, hogy biztonságban vagy. Jól kell érezned magad a bőrödben, abban a biztos tudatban, hogy felbecsülhetetlenül értékes vagy. Természetes, hogy az élet számodra is tartogat kihívásokat, és szükség is van rájuk, mert segítenek a fejlődésben, ugyanakkor tudnod kell, hogyan nézz szembe a problémákkal és nehézségekkel. Győztesnek születtél! Boldognak születtél! Csodálatos életre születtél!" /Rhonda Byrne/ "Minden reggel, amikor fölkelsz, keresd meg magadban azt a gondolatot vagy érzést, amiért érdemes élni." /Müller Péter/ "Mindig kell legyen az embernek valamiféle vágya, mely ott lebeg a szeme előtt, mint szamár előtt a répa, merthogy a vágyak teljesülése utáni sóvárgás adja az erőt, hogy felkeljünk reggel." /Fabio Geda/ 😘😘😘🌈🌈🌈🔥🔥🔥💧💧💧🐾🐾🐾😍😍😍

"Szemünk tükrén át csak a lelkünk lát, mint egy eltévedt angyal, 'ki a fényben járt. Te vagy a sors és végzet: gyönyörű, fénylő láng, bűnös, annyira éget, mégsem titkolnám... Rég várt érzés, a tegnap véget ért... nincs több kérdés, rám talált a fény. Mint egy álom, ez már az én mesém... Refrén: Érzem, szívem őrült táncot jár, kérlek, nézz rám, csókolj, érints, láss! Éld meg álmod, hisz itt van, ne félj, mert szíved súg! Látom, egy csillag tart az úton még, itt van: eljött, akit várok rég! Óvd a lángot, a fényt! Légy boldog gyermekként! Verze 2: Nem bánthat szó, nincs ámítás, csak egy jelkép az égen, ártatlan csábítás... Felhők szárnyán szállunk...mennyit ér a vágy? Csak egy eltévedt emlék, ami visszajár... Hidd el, nem bánnám, mindent eldönt egy csók... mert együtt minden más.... nem kell, hogy félj, ne szólj!" Péter Szabó Szilvia-Rég várt érzés ( Revolution 2013.05.28.) "Akármit is csinálsz, csináld jól. Csináld olyan jól, hogy ha az emberek látták, utána vissza akarjanak jönni és újra megnézni, ahogy csinálod. Olyan jól csináld, hogy utána szóljanak másoknak és meg akarják nekik is mutatni, hogy milyen jól csinálod." /Walt Disney/ „ A szív útján járók néha a vízen is tudnak járni. És ha néha elmerülnek, tudják, hogy ez az út ilyen, s a mélységből is felbukkannak újra. A szív útján járók tudják, hogy ez a jó út, az igazi, akkor is, ha nem veszélytelen. És ott is győztesnek érzik magukat, ahol a világ vesztesnek látja őket. ” /Müller Péter/

-Két szem összevillanásában néha nagyobb titok rejlik, mint húsz év házasság történetében... - Ész fölötti titok... -Minél mélyebben merülsz a Lélekben, annál határtalanabb világba, a felszínen nem látható rejtett összefüggésekbe, csodákba látsz...

Izzó tűzgömb lettem, Míg rám olvadt a lényed csendesen. Ez lesz a vesztem. Mert éppúgy részem kínzó kételyem: Hogy kiszállsz, mint madár a fészkéből, S a világ is lelök a széléről. Mert utánad nem lesz jó senki. S a jövőmből nem marad semmi. Így mindenem tiéd és mégsem. Mert tudom, a vége a végem. Két világ közt ragadt lelkem Nincs végül itt sem, meg ott sem. Léted fénylő szakadék. Érzem hívó tenyerét. Vonzón mély és megölel, De végül lelkem veszi el. Mert kéred minden melegét, Tőled éledt delejét, Lángra lobbant parazsát – Vágyam tövismadarát. Most minden enyém lett. És bármit kaptam, végleg beégett. De ahogy adod, elveheted. Ha úgy akarod… Ha kiszállsz, mint madár a fészkéből, S a világ is lelök a széléről. Mert utánad nem lesz jó senki. S a jövőmből nem marad semmi. Így mindenem tiéd és mégsem. Mert tudom, a vége a végem. Két világ közt ragadt lelkem Nincs végül itt sem, meg ott sem.