Gábor, 49

Egyre inkább úgy gondolom nincs szó mellyel bárkit is meggyőzhetnék arról hogy én lennék az ideális választás bárki számára hiszen bármit írok szerintem nem számít. Nem tudom mit keresnek itt az emberek ha a társ fogalma kerül szóba, mert én azt látom hogy nemhogy közelednének az emberek egymáshoz hanem egyre távolodnak! Miért jó egyedül lenni,miért jó ez a választás? Miért van annyi kamu profil és miért vannak a társkeresőkön ezek az elemek akik csak rontják az ilyen oldalakba vetett hitet? Miért van annyi felszínes bemutatkozás mintha egymást másolnák oldalakon át? Csupa kérdés igaz? Valahogy régebben könnyebben ismerkedtünk. Ha utaztál a metrón összetalálkozott a tekintetünk és ha úgy alakult megismerkedtünk. Ma ez lehetetlen. Mindenki a telefonjába van merülve,egymásra sem nézünk mintha ott se lennénk. Mitől van úgy hogy ennyire nincs szükségünk egymásra? Miért fogyasztóként viselkedünk egy kapcsolatban? Amikor optimista dolgokat írtam a bemutatkozásomban igaz érkeztek megkeresések de néhány levélváltás vagy személyes találkozó után kiderült hogy ez az egész sehová sem vezet. Kamu fotók, IQ=0, lelki betegek, nincsenek túl az exeiken, és még sorolhatnám. Én csak reálisan látom a dolgokat. Borzasztó képmutatás folyik. Ha sz@r van arról akkor sem beszélünk ha belehalunk,helyette előadjuk mennyire happy minden és hogy nincs baj keressünk társat! Ha valaki mint most én leírja hogy mi van akkor az befogadhatatlanul forma bontó. Mintha bedobtak volna egy konzerv dobozba és csak rázkódnánk benne együtt éveken át ilyennek látom már ezt a netes társkeresést. Jó lenne kiút ebből,meg egy kis boldogság. :) A sok jóból rám férne már! Rád is?