Jocó, 59

"...Igazi női sorsot csak egy igazi férfi mellett lehet élni. Ez persze fordítva is igaz. Minden nemes férfiélet mögött ott találod - ha rejtve is - az igazi nőt. Ha a valóságban nem is, de lelkének belső képében feltétlenül. Egymást tükrözzük, kiegészítjük, csak együtt vagyunk teljesek. (...) A mai nőnek sokféle taktikát és harcmodort kell alkalmaznia, hogy az évezredek óta tartó, elfajult férfiuralom végóráiban megmentse a párját, a családját, magát s talán a világot is. Sok helyen áll be az elhagyott férfiszerepekbe, s lesz férfias, magányos, s ami talán még jó is: öntudatos, szuverén ember. De teljessé válni csak egy igazi férfi mellett tud. És fordítva: minden értékes férfin érzem, hogy van egy jó társa. És minden nőn, hogy milyen férfikezekben van. Igazi nő nélkül a férfi túl zord lesz. Gyengédtelen, s önző. Valódi szeretetre nem igen képes. Igazi férfi nélkül pedig a nő férfiszerepekbe kényszerül. Ölelésében nem az igazival találkozik, hanem pótférfit ölel. Néha még ezért is hálás, de azért tudja, hogy ez megalkuvás." (Müller Péter: Férfiélet, női sors)❤️

“Az élet talán nem attól lesz teljes, hogy mennyi mindent sikerül megélnünk, hanem attól, hogy kivel. Mert lehet bármilyen szép egy táj, lehet bármilyen hosszú egy nyár, lehet bármilyen különleges egy pillanat - ha nincs, akivel megoszthatnád, valahogy mégis csendesebb marad. Végül nem a helyekre emlékszünk, hanem azokra, akik mellettünk voltak. Nem a napokra, hanem arra, hogy kinek a kezét fogtuk közben.” Mahilot Tal

A nap kérdése: Normális az, ha egy 30–40–50 éves csávó szerint a 15–16 éves lányok a „szexik”, a felnőtt nők meg „öregek”? Nem ! Tudom, mi az önkontroll, tudom, hol vannak a határok, és tudom, mikor kell befogni a szám. Úgyhogy ne jöjjön senki azzal, hogy „férfi ösztön”, meg „biológia”. A ringben sincs olyan, hogy „ösztönből odavágtam”. Van felelősség. Pont. Van egy réteg férfi, aki valahol félúton eltévedt a kamaszkor és a felnőtt lét között. Testileg megöregedett, fejben meg leragadt. Ezek azok, akik szerint egy 30 éves nő már „lejtmenet”, de egy 15 éves lány „érett a korához képest”. Nem érett. Gyerek. Te meg nem válogatós vagy, hanem gáz. És nem, nem arról van szó, hogy „ránézett”. Hanem kommentel. Írogat. Célozgat. Flörtöl. Gyerekeknek. Teljes nyugalommal. Mintha ez egy Tinder lenne, nem egy játszótér az interneten. Aztán ha szóvá teszed, megsértődik, hogy „már mindent túlreagálnak”. Persze addig oké, amíg nem a te lányod az. Mert akkor hirtelen mindenki Rambo lesz, erkölcscsősszel és ökölbe szorult kézzel. Érdekes, milyen gyorsan leesik ilyenkor, hogy mi a probléma. Az egész jelenség nem csak beteg, hanem gyáva is. Egy felnőtt, öntudatos nővel beszélgetni, kapcsolódni, vitázni kell. Ott nem elég a kor meg a „tapasztalat”. Egy kamasz viszont könnyebben lenyűgözhető. Kevesebbet kérdez. Kevesebbet lát át. Kényelmesebb. És ez mindent elmond. Közben meg sírunk, hogy „nincsenek normális nők”, miközben a normális nőket leírjuk, mert nem néznek ki úgy, mint egy tinédzser. Mintha a női érték egy lejárati dátum lenne: 25-ig fogyasztható, utána kuka. Ez nem férfiasság. Ez nem dominancia. Ez nem ízlés. Ez éretlenség, önismeret-hiány, és egy csomó el nem végzett belső munka. És igen, kimondom: aki gyerekekben keresi azt, amit felnőttekben nem talál, az magával nem stimmel. Lehet ezen puffogni. Lehet magyarázkodni. De attól még a tény tény marad: ha egy felnőtt férfi számára egy gyerek a vágy tárgya, akkor nem a világ lett túl érzékeny, hanem végre valaki rávilágít arra, hogy ez nem oké. És ideje lenne ezt nem suttogva mondani.

A csodákban. Nem .. Ami azt illeti nem hiszek , hanem elvárom őket ! 😉🍀

1: Ha valaki egyszer elárult, másodszor már a te hibád lesz. Nincs harmadik esély. 2: Soha ne mutasd meg a gyenge pontodat azoknak, akik nem bizonyították be, hogy tűzbe mennének érted. A világ vérszemet kap a vérszagtól. 3: Sose magyarázkodj. A barátaidnak nincs rá szüksége, az ellenségeid meg úgysem hiszik el. 4: Tartozni valakinek – akár pénzzel, akár szívességgel – rabszolgaság. Fizesd ki a számláidat, amilyen gyorsan csak lehet, és aludj nyugodtan. 5: Ha bent ülsz egy szobában, és te vagy a legokosabb ember ott, akkor rossz szobában ülsz. Lépj tovább. 6: A haragodat és a dühödet tartsd meg magadnak. A csendes ember sokkal félelmetesebb, mint az, aki ordibál. 7: Sose kérj bocsánatot azért, mert sikeres vagy, vagy mert elérted, amit akartál. Az irigység a lúzerek adója. 8:Ne pazarold az idődet olyan emberek meggyőzésére, akik nem akarnak megérteni. Az időd a legdrágább tulajdonod. 9: Ha valaki tiszteletlen veled, ne vitatkozz vele. Egyszerűen zárd ki az életedből, mintha soha nem is létezett volna. 10: A lojalitás nem alku tárgya. Vagy százszázalékosan mellettem állsz, vagy teljesen kívül vagy. Középút nincs. 11: Sose panaszkodj. Senkit sem érdekel a nyavalygásod, a fele meg még örül is neki, hogy problémád van. 12: Az igazi luxus nem a drága autó vagy a karóra. Az igazi luxus az, ha azt mondhatsz és azt tehetsz, amit akarsz, anélkül, hogy engedélyt kérnél rá bárkitől. 13: Ne félj a magánytól. Sokan azért vannak rossz társaságban, mert rettegnek egyedül maradni a saját gondolataikkal. 14: Ha valaki csak akkor keres, amikor szüksége van valamire, tanulj meg nemet mondani. Nem vagy segélyszolgálat. 15: Amikor tükörbe nézel este, az egyetlen embernek kell elszámolnod, aki ott szemben áll veled. Ha ő bólint, a világ többi része nem számít.

"...Néha a társ talál ránk és bármennyire próbáljuk eltaszítani, addig harcol értünk, amíg rá nem jövünk, mennyire szükségünk van rá. Amíg nem találok rád, én sem vagyok egész...Ezt mindenki tudja, és átéli. Mégpedig többféle módon. Valaki úgy, hogy szüntelenül keres, kutat, kipróbálja a másikkal az életét, s ha látja "nem ő az" - elhagyja. Van aki passzívan várja, hogy jöjjön a hiányzó fél. Olyan, mint a földbe kötött virág, illatokkal csalogatja a másikat, de ő maga nem mozdul. Megpróbál a hiánnyal vagy a teljesületlen álmaival együtt létezni. A harmadik megpróbál félbevágva élni. Magányosan. Sokszor ráfizetett azért, mert lélekben, és testben kinyitotta magát a másik felé - s ezért bezárkózik, és elsajátítja az egyedüllét művészetét. Ez manapság a leggyakoribb. Hozzászokni a társtalansághoz, vagy beérni pótszerrel. Nem ő az akit keres, de hasonlít rá. S ez is jobb mint a semmi. Szeretethiányos világban élünk. Azt kevesen tudják, hogy a társtalanság és az elidegenedés alapvetően nem a másokkal való kudarcaink eredménye, hanem az önmagunkkal való rossz viszonyé. (...). " (Müller Péter: Vallomás a szerelemről)❤

Létezel Rám találsz, ha létezel és tudom azt, hogy létezel és senki más a Világon majd minket már, nem érdekel. Vártál, ahogy téged én s tudtam, szívem legmélyén, hol szabadon maradt egy hely, hogy miattad nem kelt el. Tudom, hogy létezel és egyszer elviszel. Oda, hol nem élünk már kétkedésben. Esőben, napsütésben, viharban, hóesésben. Éjjel és nappal tudom, létezel. Létezik a fénybolygó, mit mi fedezünk fel egyszer. Messze van, de minden angyal rólunk énekel. Nincs szürke nap, sem komor éj, a tegnap már nem érdekel és egyszer ,majd egy jó napon, csak te vihetsz oda el. Tudom, hogy létezel és egyszer elviszel. Oda, hol nem élünk már kétkedésben. Esőben, napsütésben, viharban, hóesésben. Éjjel és nappal tudom, létezel. Tudom, hogy létezel...!

Egy dolgot eldöntöttem: a párkapcsolatnak jobbnak kell lennie, mint az egyedüllétnek. Azért, mert ma már jól érzem magam egyedül is. Van saját életem, saját ritmusom, saját szabadságom. És ha ezt feladom valakiért, annak valódi értéket kell teremtenie az életemben és nekem is az övében. Számomra egy érett párkapcsolat nem arról szól, hogy két fél ember egymásban keresi a hiányzó részeket. Sokkal inkább arról, hogy két egész ember tudatosan épít valamit együtt. Azt gondolom, 40-50 éves kor körül már nem elég sodródni. Tudni kell, mire vágyunk. Milyen kapcsolatban szeretnénk élni. Mit akarunk megélni érzelmileg, szellemileg, szexuálisan, emberileg és akár anyagilag is. És ami számomra különösen fontos: a szabadság. Az egyéni tér tisztelete. Az, hogy ne birtokoljuk egymást, hanem támogassuk egymást. Hogy legyen közös életünk, de közben megmaradhassunk önmagunknak is. Hogy ne korlátozzuk, hanem gazdagítsuk egymást. Hiszek abban, hogy egy jó kapcsolat nem elvesz az ember szabadságából, hanem biztonságot ad ahhoz, hogy még inkább önmaga lehessen több terület nyer kielégülést. A tökéletes társ egy tudatos embert, akivel közösen, munkával, figyelemmel és kölcsönös tisztelettel fel lehet építeni valamit, ami mindkettőnk életét jobbá teszi. Meri ezt hinni és tenni érte! Mert számomra ma már ez a kérdés: Nem az, hogy tudok-e kapcsolatban élni. Hanem az, hogy tudunk-e együtt olyan életet teremteni, ami mindkettőnk számára több, mint amit külön-külön megélhetnénk. Érje meg az egyedüllet váltását. Merjünk egymás eszközévé válni a boldogságért! Te se adj lejjebb ennél!

VÁRLAK Egyre várlak. Harmatos a gyep, Nagy fák is várnak büszke terebéllyel. Rideg vagyok és reszketeg is néha, Egyedül olyan borzongós az éjjel. Ha jönnél, elsimulna köröttünk a rét És csend volna. Nagy csend. De hallanánk titkos éjjeli zenét, A szívünk muzsikálna ajkainkon És beolvadnánk lassan, pirosan, Illatos oltáron égve A végtelenségbe. 1922 első fele