Zsolt, 56

Épületszobrászként a munkám egyben az önkifejezés egyik formája is. Szeretem, amikor egy ötletből lassan valami kézzelfogható születik – amikor az anyag formát kap, és benne marad valami abból, aki megalkotta. Talán ezért is fontos számomra, hogy az életben is az őszinteség, az egyenesség és a tiszta kommunikáció legyen az alap. Közel áll hozzám minden, amiben ott van a kreativitás és az érzelem: a szobrászat, a festészet, a zene. Szabadidőmben gitározom, kirándulok, vadvízen evezek, vagy éppen szobrot készítek. Néha nehéz is eldönteni, hol ér véget a hivatás és hol kezdődik a hobbi – talán nem is kell. A természet különösen közel áll hozzám. Egy erdő csendje, egy folyó hangja vagy egy hosszabb kirándulás olyan dolgok, amelyek segítenek visszatalálni ahhoz, ami igazán fontos. Szeretem a nyugodt, természetközeli pillanatokat, és az állatok társaságát is – a kutyák különösen közel állnak a szívemhez. Hiszek abban, hogy egy emberben mindig több van annál, amit első pillantásra látunk. Éppen ezért a spiritualitás és az élet mélyebb kérdései is érdekelnek. Szeretem, ha két ember között nemcsak a szavak működnek, hanem van valódi figyelem, kíváncsiság és kölcsönös tisztelet is. Talán számomra erről szól igazán egy jó kapcsolódás: amikor két ember önmagát adhatja, miközben egymás mellett mégis egy kicsit többé válik.

Misztrál & Csíkszerda: Gyöngyö...

Bajdázó - Lekapcsolom a villan...

Kicsi gyere közelebb, rég látt...

A szerelemről és más démonokró...