Dénes, 37

Szia. Úgysem hiszed el...: Fontosak számomra az érzelmek, hogy kimondhassam őket: ez nem azt jelenti hogy neked a legnagyobb bölcsességet kell mondanod rá, bőven elég a figyelem. Fordított esetben amint azt látom, hogy lelki-érzelmi dologról van szó, kapcsolok, elérhető vagyok. Másokkal zenélek (plusz a számírás), az még egy viszonylag biztos pont ahhoz, hogy önmagam legyek. Bármi is az. Egyre jobban teszegetek azért, hogy vállaljuk is azt, amit csinálunk. Ez is egy tanulási folyamat valahol. Tisztelem a tanulás folyamatát, egyre inkább lecsitítva az olyan gondolatokat pl, hogy "már hol kéne tartanom"... A Duna part közelében lakom egy erdős részen, igazából az erdő miatt költöztem ide. Egyre jobban kezd a részemmé válni - vagy mindig is az volt... Van az önellátás felé kíváncsiságom, de nem erőltetem a dolgot, ha nem jön annyira magától még. Egyenlőre most ott tartok, hogy a természetben mindent csak békén hagyok, nem szólok bele... Csak megfigyelek, az épp elég nagy ajándék... Állatot sem tervezek "tartani/birtokolni", mert azzal sokkal inkább tiszteletben tartom őket. Ettől függetlenül imádok minden állatot és növényt, mindig is szerettem őket - csak mostmár mégjobban szeretem őket. Kevés barátom van, de akik vannak azokat nagyon szeretem. De jobban belegondolva akik nem barátaim, azokat is szeretem... Szeretek egyedül is lenni sokat, a társaság is eléggé szokott érdekelni. A véleményem vállalni szoktam, merthát egyre jobban kikívánkozik. Cserébe ez olykor próbára tesz mást, de inkább csak az csinál belőle problémát, aki még nem érdeklődő az - amúgy felszabadító - igazságra... Vagy épp egy lehetséges tévedésre... Bármire... Meg persze a kommunikáció is fontos, hogy a másik ne tudja félreérteni... Ha mindenképp félre akarja érteni, akkor hagyni kell, ő dolga... Majd utólag rájön, vagy így éli le az életét, rá tartozik... A legnagyobb tisztelet szerintem csak hagyni a másikat, úgy ahogy van... Nekem a bölcsesség a fontos. Az okosság nem. Az okos nem tud nyugalomban maradni, nem bírja ki, hogy ne agyaljon és ne mondja a gondolatokat: egyrészt ezzel rengeteg energiát pazarol, másrészt az okos nem tud jól kommunikálni, tovább rontva magának a dolgát. A bölcs tud csendben maradni, kívül is és fontos, hogy belül is. A bölcs nem cuppan rá a gondolatokra, hanem hagyja továbbmenni őket. Így belül, gondolatok híján csak a nyugalom marad... A bölcs ebben marad. Így tud olyan "jó" dolgokat mondani, mert minden spontán villan be neki. De ő továbbra is belül csendben van, miközben kívül cselekszik. Nagyon szívesen találkozok személyesen, engem ez vonz. Előtte írásban is beszélhetünk, ha neked úgy jobb. Köszi :)

Linda Perry - What's Up

Sun Go

Chris Cornell - Doesn't Remind...