Lelked fehér vásznára festenék,        Zöld mezőt, nagy tűzpiros virággal, Nádirigót fénylő arany szalmaszállal. Kék tekergő folyót csodaszép halakkal, És teleirnám vásznad szerelmes szavakkal.               Sárgán fénylő utat végtelen reménnyel, Hogy ott vársz valahol csillogó szemekkel. Festenék egy házat benne kis szobával, Ablak alatt csendes kis szerelmes ággyal. Tüzes paripát ki nagy örömmel táncol, A selymes mező ölén dús sörénye lángol. És ha egyszer majd fogytán lesz a festék, További szineket szivemböl meritnék. Mert tele van az , mindenféle széppel,     Dallamos  zenével szines  szerelemmel.

Egy átlagos férfi vagyok Imre dolgozom csőszerelő vagyok . Egyedül élek egy családi házban szeretném megtalálni a társamat . Mindenre érdeklődő vagyok szeretek kertészkedni .