Légy felnőtt, aki képes egy tartalmas bemutatkozást írni. Tiszteld meg a másikat azzal, hogy elolvasod a kívánságait, s csak akkor jelzel felé, ha a fontos paraméterek illőek. A fotó, amit feltöltesz, legyen igényes, mesél rólad ugyanis ( az értő szemeknek). Tudd mit szeretnél, s legyél képes azt fel is vállalni. Néhány levél szükséges ahhoz, hogy a másik oldal el tudja dönteni, beleférsz e az ő keresésébe. Egy igazán normális nő ( no, ezért biztos kapok), nem ugrik a telefon, viber stb... felhívásra azonnal. Mindennek eljön az ideje. Ha pedig idő közben kiderül, hogy a királyfi helyett a lovával ismerkedtél meg ( vagy csipke helyett a rózsával), nos, tudj elköszönni...Szerintem...

Kedves Anita! Ezt a szimpatikusnak jelölést nem venném ennyire komolyra! Ha látok valakit, aki szimpatikus ilyen-olyan okok miatt, akkor néha bizony rájelölök, hogy "szimpatikus vagy". Még akkor is, ha tudom, hogy pl. az ország másik feléből biztos nem fogunk ismerkedni egymással. A "szimpatikus vagy" nálam egyfajta "visszaigazolás" a másik fél felé, hogy "ne add fel, van itt olyan, akinek megakadt a szeme rajtad, még ha nem is lesz köztünk semmi, mert ez vagy az. A hiba nem a te készülékedben van, amit csinálsz, amilyen vagy, az pont úgy jó, ahogy van, jól csinálod, folytasd így!" Ha pedig így értelmezem a szimpátiát, akkor ne legyen már egy adminisztratív szabály, ami megmondja, hogy kit jelölhetek szimpinek és kit nem! Pár hete randiztam egy itteni hölggyel. Egy (!) napig ismerkedtünk előtte üzenetben, kb. három üzenetet váltottunk, plusz láttunk a másikról 1-1 profilképet. Ennyi előzmény volt. Mégis, másnap délelőtt 10:00-kor mindketten a megbeszélt cukrászdában voltunk, kb. félúton a lakóhelyeink közötti úton. Itt közel két órán át beszélgettünk. Én hívtam meg a fagyira, és a végén nagyon aranyos volt, mert adott egy kis saját készítésű ajándékot! Jó hangulatban telt az egész találkozó, bár folytatása nem lett a dolognak. De szerintem ha valahol összefutnánk örülnénk egymásnak! :-) Kb. minden előzőleg vázolt szabályt megszegtünk ezzel a randival. Mégis jól sikerült. Nem szabályozás kell, hanem ember, aki tudja, hogy kire/mire mozdul rá és hogy viselkedik egy randin. Az is lehet, hogy csak szerencsénk volt egymással és rosszabbul is sikerülhetett volna a dolog, lehet, hogy a szabályok betartása megvédett volna ettől, ki tudja. :-)

Egy hét levelezés, és ha szimpatikus a másik 8. napon találkozni a másikkal, aki nem megy bele az kuka! Senkinek nem kell könyörögni, és 1 hét bőven elég a döntést meghozni arra, hogy élőben is akarod az illetőt látni. Vagy ennél is kevesebb idő, és szimplán mély víz! Nem vagyunk már 20 évesek , ahogy elnézem a kétjegyű szavatosságú résztvevők zömét, és nincs értelme takargatni semmit, mert csak abból lesz komoly kapcsolat. Egyenesnek kell lenni még ha csontig is hatol a tőr hegye :D :D Látni akarod a testbeszédet, mimikát, kisugárzást, és persze az emberi szemet?? Tükörbe is lehet nézni, de akkor csak egy statisztát fogsz látni :D:D örökre!

Csak azt, amit az "élő" ismerkedés kézikönyvébe. Ne ítélj elsőre!

Sziasztok! Márti jól összefoglalta a lényeget! Az "aranyvadászok" és az unalmas házasságukat feldobni gondolatókon kívül, vagyunk egy páran, akik tényleg társat keresünk. De: aki igazán társra gondolatik, és ha már döntést hozott azzal, hogy itt van, ne adja fel. Az elutasítás a legfájdalmasabb minden embernek, de ez nem azt jelenti, hogy értéktelen az az ember, aki kapta. Ez ne szegje kedvét senkinek! Azt kell eldönteni, hogy helyzetet, vagy embert keresel, akivel megoszthatod a hétköznapi történéseidet, akinek örülni tudsz, hogy csak úgy van! Elfelejtettem hozzátenni, de most pótolom:szerintem. Legyen szép napotok!

A negatív a hozzáállás mindenhol vissza fog köszönni...