@Csaba: Szia kedves Csaba; Ok, rendben. Mindent megbeszéltünk, nincs semmi baj:-) Még: nagyon szépen köszönöm, hogy meg tudtuk beszélni!! További gyönyörű napot kívánok!! Üdvözlettel: Marikától 🙂

@Csaba: Rendben. Nagyon szépen köszönöm, hogy leírtad. Aludj jól Te is:-) Marika

@Csaba: Ez nem az érzékenységemről szól. Azért csak nem lehet olyan rossz érzés, hogy valaki ír Neked valamit, ami kilendít a szomorúságodból.... Támogat és vannak ötletei. Elég rossz lenne a világ, ha egy-egy problémánál mindenki csak ülne tétlenül..... Várna a másikra, hogy cselekedjen, megoldjon dolgokat.. Sajátban // magánban semmit sem, írd le ide, röviden! További gyönyörű estét kívánok! Marika

@Csaba: Szia kedves Csaba! Nagyon szépen köszönöm, örülök, ha így látod. Azért még egy-két észrevételt // megjegyzést tennék, amiket nem bántó célzattal írok. Csak látom, olvasom, hogy sokan milyen szomorúak: 1. Attól, hogy többször megismétlem magamat, még nem jelenti azt, hogy nem látom // érzékelem // tapasztalom a másik oldalt... A sorokat - ahogyan többször is megfogalmaztam - segítő // támogató célzattal adtam közre. Nagyon szomorúak vagytok és ez a pár sor, csak egy kis energia Nektek, a célközönségnek. Tudom, hogy sokunknak nem könnyű, de ha egymást egy kicsikét is tudjuk támogatni, akkor már maga a tudat is, hogy ez történik... Már sokkal jobban érzed magad .... Meglehetősen furcsa, ahogy írsz rólam, éppen ezért: Ilyenkor mi van??!! Azt írod, idézem: "Tulajdonképpen arra utaltam meglehetősen röviden, hogy végre, immáron talán másodjára képes vagy egész tartalmas hozzászólást írni. :)" Sok mindenre képes vagyok és azt akarom, hogy boldogok legyetek.. Vagy legalábbis hozzájárulni ahhoz, hogy valóban tanulhattok abból, mi a hiba, a javítandó. Lehet, hogy Neked és lehet, hogy Mindenkinek, borzasztóan unalmasok az írásaim, de lehet, hogy valakinek ez jelenti az életet... Hogy tud tovább lépni, hogy tud tovább ismerkedni... Hogy újra képes nyitni a másik nem felé.... Az érem másik oldalát is tanulmányozni kell: nem jó érzés olvasni, hogy szomorú elkeseredett vagy... Az élet nem az, hogy ér egy kudarc és nem bírsz felállni... Az élet az, hogy minél hamarabb megszabadulsz ezektől a negatív gondolatoktól és új utakra térsz... Persze, az elején talán könnyeket ejtesz és nagyon dühös vagy.... Tombolsz, hogy miért csak Veled történnek meg ezek a rossz dolgok. Ezért ezeket a gondolatokat fel kell dolgoznod: mozogni, kirándulni, saját naplót írni. Ahol részletesen átgondolod: *oké, ez történt eddig *Én ezt tettem, itt és itt *Ő erre ezeket tette * Mi az, ami nekem rossz volt A negatív gondolatoktól meg kell szabadulni: szétfeszítik a testet, a lelket. Befeszítik az izmokat... Ezért kell ezt kezelni: Valakivel átbeszélni, tanácsadáson részt venni. Igen, sokat beszélgessetek egymással // találkozzatok... Társasozzatok, ismerkedjetek, sokat nevessetek.... Élőben találkozni vele, beszélgetni, aztán meglátjátok... Képek, ahol valóban Te vagy rajta, őszinte érzésekkel akarni ezt az egészet és tenni aktívan a boldogságotokért.... Aztán minden rendben lesz:-) 2. Nem tudok Mindenkinek segíteni, mivel vannak speciális élethelyzetek, ahol speciális tanácsadásra // támogatásra van szükségetek. Nekem eszembe nem jutna sohasem, hogy az írásaidat negatívan kritizáljam. Leírni nyíltan, hogy ez a második hozzászólásom, ami hasznos... Azért álljon már meg az írásod valahol??!! Vagy valamit tettem, ami ezt a képtelen reakciót váltotta ki Belőled??!! Nem értelek és egyre jobban nem értelek a megfogalmazásaidat illetően... A legvégén írod: na, végre:-) Furcsa, nagyon furcsa vagy: olyan, mintha én lennék a céltábla... Rendszeresen... Én, csak én... Senki mással nem írsz ilyen stílusban, csak velem: akkor most válaszolj, mi a gond velem, mit tettem, ami nem tetszik... Elolvastam, elemeztem a reakcióidat többször... Most történt velem egy-két nagyon szomorú dolog, ezért már nem fogok válaszolni a további válaszaidat illetően... Erről nem szeretnék itt bővebben írni: visszavonulok egy hosszabb időre... Vannak dolgaim, amiket el kell intéznem és szeretnék többet edzeni // kirándulni. További gyönyörű napot kívánok! Marika

@Csaba: Igen?! Figyelek:-)

@Csaba: Szia kedves Csaba:-) Erre én sem tudok jól és megfelelően válaszolni. Egy biztos, nem állok senki mellett sem, ezek csak a tények.... Kicsit utána olvastam, lélektani szempontból, mert kíváncsi voltam, mi miért történhet: Hogy működik egy FÉRFI és hogy egy NŐ? Szerintem is ez lenne a legkorrektebb, de valamiért sokszor nem ez történik.... Inkább mozogjon az ember egy kiadósat (kiadósabbat), mint hogy agyaljon dolgokon.... Persze ez nagyon nehéz. Másképp látjuk az életet, más dolgok vannak a fejünkben, mások a múltbéli tapasztalataink. Nem utolsó sorban mindenki boldog akar lenni:-) Kérdés az: jobb lesz attól, hogy aggódunk, szorongunk vagy agyalunk dolgokon? Nem. Csak ártasz magadnak. Ha viszont egy kiadósat mozogsz, táncolsz, akkor lehet, hogy semmi sem változik... De valahogy jobban fogod magad érezni.... Ebben nincs benne, hogy az élet nagyon kemény tud lenni sokunk számára, próbára tesz, rendesen, DE: Azt nagyon jól tudom, hogy pont ilyenkor kell összeszedned magad és felállni. Az élet Neked és Nektek is tartogat gyönyörű dolgokat, a lent után mindig jön egy fent.. Hinni magadban, tenni magadért, folyamatosan... Nem ismerjük a másik gondolatait. Nem tudhatjuk, hogy mi miért történik: Hogy elfogadod a döntését, elfogadod, hogy ezt tette Veled, akkor az nem jelenti azt, hogy nem gondolkodsz el rajta, hogy milyen mélyen érint ez az egész... DE: a saját védelmed érdekében el kell ezt fogadnod. Ez a legbölcsebb dolog, amit csak tehetsz: ha ellenőrizgeted ŐT az interneten, nézed ezt és nézegeted ezt az oldalt, nézed, hogy hívott-e már: attól csak magadnak ártasz... Ő lépett már és még több olyan lépést fog tenni, amivel tudatja és érezteti Veled, Ő már nem akar Veled és Veletek semmit sem, és vagy egyelőre semmi komolyabbat... Ne kérd számon, mert semmi értelme. Tiszteld meg Őt ezzel a lépéseddel! Könnyen az lehet az érzése, hogy ellenőrzöd, hogy függesz tőle... Hogy mindent neki rendelsz alá. Ez kényelmetlen lehet az ő számára. Inkább mozogj egy kiadósat, nézd meg, hogy nem vagyok-e a Margitszigeten - ez egy vicc volt csak, természetesen (még) nem leszek ott.:-) A folytatásban pedig magamat tudom ismét idézni, miszerint és ez EGY JÓ TANÁCS NEKED ÉS NEKTEK: "Ezt el kell tudni fogadni, megtanulni mások érzéseinek tiszteletben tartásával. Nagyon nehéz, de el kell fogadni:-) Egyetlen egy feladatod van mától: gyönyörűnek lenni és kihozni magadból a lehető legtöbbet... Bízni magadban és varázsold el a környezetedet:-) Nevess sokat és mosolyogj, amikor csak megteheted.... Mozogj sokat és még annál is többet... Az egészséged mindenek előtt:-) Ha ez még mindig nem győzne meg Téged, kedves Olvasóm, akkor gondolj arra, egyszer jön valaki, teljesen véletlenül... Általában akkor, amikor nem is számítasz rá és elnyered Őt, kívül-belül..." Mondok // Írok még valamit ide: Általában az szokott előfordulni, hogy lehetséges, hogy csak időre van szüksége. Valami miatt bizonytalan. Vagy csak valamit át akar még gondolni. Vagy: Még nem akar valamit megosztani Veled, mert még úgy ítéli meg a kettőtök kapcsolatát, hogy még nem oszthatja azt meg Veled. Mindegy, hogy alakul a helyzet: ne omolj össze, maradj pozitív, ragyogj és ne e körül az esemény körül forogjon az Életed... Nézz szét és ragyogj, a többi pedig előbb-utóbb alakulni fog, a TE örömödre... Megítélésem szerint nem kell ezt (sem) túlzottan körbejárni, túlgondolni... Sokszor gondolkodás nélkül sikerülnek a dolgaink az életben.... Adni kell időt // esélyt a dolgoknak, hogy alakuljanak, vagy tovább fejlődjenek... Úgy, ahogyan alakulni akarnak.... Sokszor az élet // a sors rendez. További gyönyörű estét kívánok! Üdvözlettel: Marikától