Jó jel, ha figyelünk egymásra, fesztelen a beszélgetés, nincs kínos csend, nem fogynak el a kérdések. Negatívum, előzőek ellentéte. Egy szavas válaszok, mindig csak én kérdezek. Egyértelmű, hogy nem érdeklem a másikat. Ebben nem is ez a probléma, hanem az, hogy nem érti, miért köszönök el tőle. Én személy szerint, szeretek elköszönni. Mármint lezárni, mert a bizonytalanság rémálom

Sziasztok! Számomra elrettentő a túlzott bizalmaskodás(ha édesemnek, drágának szólít,kb. a pontos címem, munkahelyem érdekli első körben) és nagyon nyomul.A spontán elkezdett beszélgetést, bármiről, viszont érdekesnak tartom.

Jó jelnek tartom: válaszol a kezdeményező levélre, partner az ismerkedésben, érdeklődő, de nem tolakodó, megbízható és őszinte. Elrettentő jelnek tartom: egyszavas válaszok, flegma, lekezelő stílus, igénytelenség (helyesírás, elégtelen, erőltetett kommunikáció), hazugság.

Okos telefon: Ha jól emlékszem már a 4-es (az 5-ös biztosan) Android nemzetközi billentyűzete is úgy működött, hogy pl. az o gombot hosszan megérintve kiválasztható az ó ö ő karakter balra-jobbra húzással és felengedéssel. (Az írásjeleket a pont hosszabb megérintésével lehet kiválasztani.) Tudom, hogy ez egy kicsit macerás, de legalább a félreértelmezhető szavaknál lehetne használni.

Jó jelnek pl. azt tartom, ha az adott illető hagy a saját tempómban ismerkedni. Nem sürget, nem sietett semmivel sem. Meg pl. azt is, hogyha esetleg egy idő után elkezdünk mondjuk messengeren beszélgetni, akkor ott is ugyanolyan stílusban folytatja az ismerkedést, mint ahogy azt ezen oldal keretei között tette addig. Nem enged meg magának semmivel sem többet.

Az ekezet nem zavar hisz en is igy irok)Ez legyen a legnagyobb problema az eletemben))De ha szukszavu es tomondatokat ir akkor az eletben is unalmas lehet)De az sem jo ha mindig odakat ir szamomra azt jelzi sok az ego)En inkabb a sok lelek keves ego embert kedvelem)A sok D betut iro emberben sem bizom igazan komolytalannak tartom)Ennyit az irasrol))Nagyon sok minden atjon mikor levelezik ket ember)