Egzisztenciális viszonyok a társkereső oldalakon

indította: Tünde

szólj hozzá

Szerintem számít az egzisztenciális szint, írhatnék jó pár példát saját tapasztalatból, de nem fogok. Úgy gondolom, ha nem egyforma a szint, akkor a másikat hat lóval sem lehet kimozdítani az ő kis világából. Ilyenkor szerintem nem lehet arról szó, hogy együtt fejlődjenek tovább, ha kialakul egy kapcsolat akkor megreked a kezdeti szinten és azon egy ideig működik aztán elhal. Sok félék vagyunk és ebben az a jó, hogy másképp gondolkozunk. Minden szintnél másik az igények, a nagy rózsaszín köd egy darabig mindent eltakar, aztán csak kiütköznek a különbségek. Ámbár ez is olyan kinek mi az igénye, illetve milyen megfontolásból keres partnert. Társat keresni sokkal nehezebb, mint partnert. A társ sokkal összetettebb, sok mindenben kell passzolni, a partner teljesen más, elég pár dologban passzolni, kialakul az összhang a többit meg be kell söpörni a szőnyeg alá. A társnál igen is nagyon fontos milyen szülő mintát hozott, mert abból építkezik az életében, vagy éppen olyanná nem akar válni. Igaz, az embert kell nézni, de lássuk be, nem a mi dolgunk, hogy megváltoztassuk. Ideig-óráig lehet formálni rajta, de az alaptermészet kiütközik. Ha úgy állunk hozzá a kereséséhez mindegy csak legyen már valaki, akkor lesznek sikerek, programok, de így 50 felett az ember már nem így keresgél. Már igenis fontos az egzisztencia, a biztonság, a hasonló értékek,érdeklődés és függetlenül attól, hogy azt szoktam mondani, még rengeteg időm van, azonban arra már nincs sem időm, sem energiám, hogy megpróbáljam formálni. Az én koromban már hozott anyagból dolgozunk, azonban a varrónő sem vállal el minden szövetet :)