Azt hiszem, nekem a hűség fogalmában legfontosabb a szövetség, az egymás érzéseinek és céljainak támogatása, érzelmi összetartás, stb. Hogy egy csapat vagyunk. Pl. ha nem értünk egyet, akkor is egymással beszéljük meg, nem másokkal osztjuk meg a problémát. A jövőt is együtt tervezzük. Nincsenek komoly titkaink egymás előtt. Ha ez megvan, akkor adódik a hűség is.

Rengeteg aspektusa létezik, ami elsődlegesen a tiszteleten kéne alapuljon, és mivel az emberi természet elég ingatag, rengeteg érzelmi megnyilvánulása létezik, akár pillanatnyilag jelentkezik vagy hosszútávon. A bizalom + szerelem/szeretet majd ezalatt meg kell " tanulni " becsülni és tisztelni a másikat, ezek homogén eredménye egy erős kapocs a HŰSÉG. Ekkor már nem " mint " barátként nevezzük a másikat. Minden ember hibázik, ( nincs olyan, hogy tökéletes ) nem tudunk mindig hibátlan módon dönteni, mint egy előre megkomponált kifogástalan mű! Eltudjuk fogadni a saját, és mások esendőségét?! - természetesen nem lényegtelen a hiba mértéke, de meg kell mindent beszélni, és ez a hűség egyik formája. A házasság és a vallás megint egy másik nézőpont, mind a kettőben fellelhető a hűség , bizonyos fokú mértéke! De hangsúlyoznám , hogy nem mindegy mire épül ebben az esetben!!! Erőltetett mind a kettő??

"Fogadalom köttetett. Nem az a fajta, amit a szívre tett kézzel marunk magunkba, hanem olyan, ami csendes elhatározásunkban születik, de azonnal sziklaszilárddá válik." (László) Ezeket a gondolatokat itt olvastam, egy Férfi naplójában. Köszönöm neki. Nem tudnám szebben kifejezni, nekem mit jelent. Pontosan ezt.