Egy másik sztori. Igazgató helyettes (férfi) és a cég vámügyese (nő) összegabalyodtak.(EU tagság előtti a sztori.) Majdnem egylégterű volt az egész irodai munkahely. Külföldre exportált a kis cég, heti rendszerességgel, és a cégvezetés szinte minden szállítmánynál stiklizett a kamionra felrakott export cucokkal. Hol több volt a cucc, hol kevesebb, de szinte sohasem passzolt a papír a valósággal. A vámügyes csaj ettől az eljárástól mindig totál kész volt, és oltári balhékat rendezett - a bömbölve rohangálás egyik asztaltól a másikig ilyenkor megszokott eljárás volt - és ez a cirkusz, az összes irodai dolgozó előtt zajlott. Jó kis morbid ingyen házicirkusz volt az egész. Az ig. helyettesnek állandóan égnek állt a haja, mert a vezér kiadta a parancsot a stiklire, az "asszonypajti", meg bömbölve reklamált a kedvesénél - meg ahol tudott -,hogy már megint mit művelnek vele. Ez tipikusan egy negatív példa és tapasztalás volt a munkahelyi románcokkal kapcsolatban. :-)

Én dolgoztam olyan munkahelyen, ahol az igazgató úr titkárnőjének egyik fiú gyereke - a három közül -arcvonásaiban (fejszerkezetében) nagyon hasonlított a vezérre, és ettől függetlenül olajozottan működött minden a cégen belül, és azon kívül is. Az más kérdés persze, hogy akár hányszor rápillantottam az íróasztalon felállított kedves kis családi fotóra, belül - magamban - majd-megpukkadtam a röhögéstől.

Miért ne? Sőt, megvan az előnye is. A közös gondolkozás, hobbi, vagy valami amiről beszélgetni is tudnak egymással.

Ha olyan a munkahely , ahol férfiak és nők is dolgoznak és vannak szinglik, akkor lehet. Én nem ilyen munkahelyen dolgozom. Kevés a férfi, akik vagy családapák vagy már túl idősek hozzám. Így marad a társkereső oldal, mint ismerkedési hely.

A munkád mennyire befolyásolja az ismerkedést? Ismerkednél-e a munkahelyeden?