Miért nehéz normális kapcsolatra párt találni?

indította: Anikó, 4 hete
  • Csaba küldte
    február 13. 14:04

    Sándor, ez nálam is pont így van! :(

  • Sándor küldte
    február 09. 05:41

    Nemmindig ,tudjuk ,hogy kitis ,keresünk ,de ha ,megtaláljuk ,nemmerünk ,közeliteni ,egymáshoz.😏

    1
  • Laci küldte
    február 06. 19:26

    50 felett már nehéz!

    1
  • Péter küldte
    február 06. 17:28

    Anikó: Az emberi psziché manipulálása -Interjú Alan Watt-tal. (1 órás tartam). Az interjú, amelyben Alan Watt részletesen elmondja, hogyan formálta át a 20. században a hagyományos családi köteléket a kultúra.

    1 1
  • Laci küldte
    február 06. 15:06

    Gáborral látok azonosan kb. Tényleg a hangsuly az elfogadáson van, leginkább magunk felé. Az meg h "normalis kapcsolat"... mindenkinek más, es kinek mi fér bele, tökéletes nincs. Természetesen ez sem garancia, de semmi sem az:)

  • Anikó küldte
    február 06. 13:40

    Péter, melyik interjúra gondolsz? Elég sok videó fent van Alan Watts-tól. Köszi!

  • Péter küldte
    február 06. 04:43

    A kérdésre a választ megadja az Alan Watt-tal készült interjú. Akinek van ideje, nézze meg, fent van youtube-on. Tanulságos és megdöbbentő.

  • Csaba küldte
    február 05. 23:28

    László írta: "(Persze az igazi pár megtalálása mindig is nehéz feladat volt, mert sehol sincs az előírva, hogy mindenkinek meg is kell találnia a párját az életében.)" >> ennek apropórája be kellene nyújtani egy indítványt egy olyan törvényről a parlamentbe, miszerint kötelező volna megtalálni a párunkat és ezt (mint ahogy a személyi igazolvány) egy közös okmánnyal bizonyítani is kellene - lehet akkor könnyebb dolgunk lenne :D Vagy még nehezebb? :D Ez egy jó kérdés....

    3
  • Gábor küldte
    február 05. 22:37

    Manapság mindenki számára szinte végtelen a lehetőségek száma, ez egyben hátrány is. A szüleim, nagyszüleim idejében rendszerezettebbek voltak a munkaidő keretek is, ill munka után az ember hazament, és otthon töltötte az idejét valakijével. Most mindenki össze-vissza szaladgál.

    1
  • Gábor küldte
    február 05. 20:58

    Mert sokunknak a külsőségek az irányadóak. Mások véleményétől rettegünk. Mert lassan nem tudunk álság és valóság közt különbséget tenni. Mert a hétköznapjainkat szándékosan manipulálják. Mert kiveszik belőlünk a tiszta lélek. Mert normális kapcsolatra két ember legjobb énje szükségeltetik. Ő pedig lehet hogy nincs is regisztrálva sehol... Szerintem, aki türelmes, valóban tudja mit szeretne, sikerülni fog megtalálni azt az egyet!

    5
  • Balázs küldte
    február 04. 19:18

    Válaszok nélkül elég nehéz ismerkedni....Ma már megszűnt az "együtt erősödjünk meg fogalom,, Mindent egyedül teremtsen meg a férfi, a készbe kelljen csak beleülni. Egy társadalmi demoralizáció..... Egy nem nyugati országban. Óriási anyagi szakadékok, de még a nem létező bőrt is, még mindig le akarjuk húzni. a 80-as évek, és 90 évek ezért is volt sokkal szebb, muszáj volt személyesen! Találkozni, ismerkedni, nem néhány kép alapján lett eldöntve a sorsod..... Most meg Pipa, és X. Lassan az ember már "droid,, és nem is ember. Az érzelmek meg szép lassan végleg kihalnak....Hát 10 éves koromban, még hajdanán... nem egészen így képzeltem el az egészet......

    1 5
  • László küldte
    február 04. 16:58

    Szerintem a ránk erőltetett atomizált világ tehet arról, hogy nehezebb a pártalálás. (Persze az igazi pár megtalálása mindig is nehéz feladat volt, mert sehol sincs az előírva, hogy mindenkinek meg is kell találnia a párját az életében.) Az atomizáltságra egy példa: soha nem tapasztalt anyagi különbségek szakadékai tátonganak ember és ember között. (Ugyan ilyen szakadékok jelentkeznek az élet egyéb területein is, pl.: intellektuális, kulturális, értékrendbeli és még egy csomó dolgot lehetne itt sorolni.) Ez a ránk erőltetett világ, még félelemérzetet is generál, a világ negatív jelenségeinek a felerősítésével (terrorhelyzet, idegen kultúrák beáramlása, stb.), ami megint csak annak kedvez, hogy az egyének bezárkózzanak a saját világukba, és ne is merjenek onnan még csak ki kukucskálni se, mert abból is csak bajuk származhat. Pedig a pártalálás egyetlen útja az idegenekkel való ismerkedés. Az egyetlen út a cél elérése érdekében, ha bátran merünk nyitni az ismeretlen felé.

    4
  • István küldte
    február 04. 08:10

    Roland amit írtál az igaz, nyilván a személyes tapasztalat a döntő. Viszont régebben az emberek felfogása is teljesen más volt, másképpen közelítették meg az egész témát. Ahogy látom sokan írták azt, hogy túl magasra teszik a lécet, irreális elvárások stb... Nos ez valóban megfigyelhető, így manapság már (ahogyan azt korábban is írtam) inkább csak egy felületes felméréssé vált a találkozó ahol gyors döntést kell hozni.. Nyilván nem mindenki ilyen de azért lássuk be ez a jellemző. Személy szerint túlságosan is a földön járok, számomra jól megfontolt döntések miatt élek úgy ahogy, vagy próbálok elérni bármit is, ami a legtöbb ember szemében manapság már kevésnek látszik, rögtön jön a bélyeg pedig az, hogy melyik út a helyes csupán nézőpont kérdése. Én pedig, bár még inkább fiatal vagyok mint tapasztalt annyit már megtanultam, hogy semmi értelme szembe menni a saját meggyőződésemmel csak azért mert a világ ezt várja el tőlem. Ugyanígy kitartok amellett, hogy időt kell adni a másiknak főleg ha nem e a szomszédban lakik. Bár én inkább ezeket az oldalakat is arra használom inkább, hogy tanuljak az emberekről, itt sokféle ember sokféle gondolatát meg lehet ismerni, és fordítva én is leírom amit gondolok aztán aki lát benne valamit az okul belőle (talán) 😅👌

    6
  • Margó küldte
    február 03. 12:44

    Sokan "magasra " teszik azt a bizonyos lécet.

    3
  • Tibor küldte
    február 01. 14:19

    Jó kérdés, talán nagyok az elvárósok, büszkeség, hiúság

    1
  • Évi küldte
    február 01. 10:22

    Sziasztok! Pont most olvastam, aki sokáig van egyedül, annak nehezebb újra párt találni. Valóban nehezebb, hiszen nem is az a bökkenő, hogy egyedül vagy, hanem keresgélés közben belefutottál olyanokba akik sok esetben álmodban se jöjjön a közeledbe. Szerintem ezzel a férfiak is így vannak. A sok rossz tapasztalat, a megszólalásáig :-D jónak tűnő randi, a negatív beállítottság, mert mi megy nagyon a magyaroknak a panaszkodás... mert a szüleim, mert a gyerekem, mert a volt férjem, feleségem / a megfelelő aláhúzandó :) / Így mi marad, beregisztrálunk egy társkeresőre, kitesszük a képet és várjuk a csodát. A csoda pedig nem jön, a szőke herceget meg megette a sárkány. Mindenkinek van egy ideálja, elképzelése milyet is szeretne maga mellé, bármennyire is tagadjuk igenis van. Az a gond az elképzelés a megálmodott kép és tulajdonságok, sajnos be kell látni, nincsenek összhangban a valósággal. Nagy okosok erre azt mondják, lejjebb kell adni az igényeket, de hova lejjebb, meddig lejjebb? Hiába ír rám, ha már elsőre nem szimpatikus, akkor a találkozásnál sem lesznek világot megváltó érzéseink iránta. Udvariasságból, meg ne menjünk el egy randira, mert kapunk egy negatív visszajelzést, az agyunk azonnal hozza, na ennek sem kellettél, holott a testünk már jelzett, nem kellene még megpróbálni sem. Tehát mi marad, a képeink belógatva mint egy csali, aztán vagy ráharap valaki, vagy nem... de inkább nem :)

    1 13
  • Árpád küldte
    január 31. 20:28

    Szia,a normális kapcsolat két emberen múlik !

    2
  • Roland küldte
    január 31. 20:15

    Pár apróságban nem értek egyet a lentiekkel. Az internet előtt is a személyes találkozás volt döntő, ahogy ma is. Nem látom problémának, hogy lehető leghamarabb találkozzak a kiszemelt tél, hiszen úgyis a személyes találkozás számít. Ha szimpatikus, van valami szikra ok, de ha nincs jobb ha ez mielőbb kiderül.

    5
  • József küldte
    január 31. 19:34

    Szia Anikó! Idézek: "Én egyébként úgy látom hogy a korombeli férfiak azok szinte mind fiatalabb, csinos nőket keresnek. " Ezt jól látod!! A világ teljesen átalakult, a sok barom reklám kővetkeztében, a régi szokások már nem érvényesülnek. A család hagyományos "szelleme" kihalt! Nézd meg a fiatalok gondolkodását, teljesen máson alapul, mint amit mi tanultunk, megszoktunk (külőnősen ez rám vonátkozik). Ha valaki elmúlt 40 éves és nem alkalmazkodik a megváltozott helyzethez, sohasem fog találni magának párt!! Más szempontokat kell kialakitani s ezt más párkereső oldalakon is látom, nem tudják a helyzeteket kezelni a nők! A férfiak meg bénák, mert teljesen lefagynak, ha egy nővel beszélni kell!! Mindkét nemnek azt ajánlom változtasson stratégiát mig nem késő! Szerény vagyok ezért ezeket az "intelmeket" nehogy valaki nagyképűségnek vegye, mert nem az! Megbizásból készitettem erről nem régen tanulmányt is (8 párkereső oldal adatai alapján), 42 oldalon, tehát nem a levegőbe beszélek! Javaslatom, hogy át kell gondolni a párszerzési stratégiát, mert kűlőnben gond lesz! Kőszőnőm, hogy meghallgattatok!

    6
  • Anikó küldte
    január 30. 11:21

    Sziasztok. Nagyon sok vélemény van, nagyon sok jó gondolat, érzés. Én egyébként úgy látom hogy a korombeli férfiak azok szinte mind fiatalabb, csinos nőket keresnek. Lehet csak én választok rosszul. Én profil kép alapján, az első benyomás után jelölök. :) 😊 Nem vagyok anyagias, csak egy barát, jól működő kapcsolatot szeretnék. Még a táv kapcsolat sem okozna gondot, mert ha fontos a párom akkor az is bele fér. Bár a hűség sem divat manapság.

    7
  • Kati küldte
    január 28. 21:13

    Sziasztok! Nehéz bizony. Olvasva a bemutatkozásokat, nagyon sok romantikus, nagyon menő hobbikkal rendelkező férfi van kis hazánkban. Csak egy bökkenő van szerintem, hogy az egyedül álló hölgyek többsége nagyon jól helyt áll az életben. Nem biztos, hogy például 50 felett "pátyolgatásra" gondolatik. Társra akivel megbeszélhet dolgokat, kikapcsolódhat munka után, tervezhetnek közös programokat, és esetleg megbökheti éjszaka, hogy forduljon az oldalára mert horkol. Szóval hús-vér ember. Magamról beszélve, már nem szeretném megmászni a Himaláját, nem szeretném átvitorlázni az óceánt, de még nem szeretnék a TV előtt kötögetni sem. De nehezen tudom elképzelni magam a holdfényben kéz a kézben sétálva is. Igaz én nem jellemezném magam romantikusnak. Ezért nem is tudom mit nyújthatnék, és inkább nem jelzek, nem írok semmit. Ha még is szimpatikus lenne, akkor még ott a család is. Be tudnánk illeszkedni egymás életébe? Jön a kérdés mi a normális párkapcsolat? Randizgatás, levelezgetés, telefonálás,esetleg közös utazás? Vagy a mindennapok együtt élése, amibe beletartozik a takarítás, bevásárlás, egyebek?

    1 3
  • István küldte
    január 28. 19:37

    Örülök, hogy ennyien azonosulni tudnak a véleményemmel. 😁 Apró visszajelzés, hogy vannak még magamfajta reménytelen emberek akik szívvel születnek. 👌

    1 6
  • Attila küldte
    január 28. 19:17

    Sziasztok! Istvánnal teljesen egyetêrtek. 👍🙏 Megy a folyamatos kapkodás, következménye a meggondolatlan döntések hada. Bennünket körülvevô celeb világunk sem az esendô, ôszinte, belsô énjét megmutatni akaró és tudó emberi eszmét támogatja. Szerepjátszás ezerrel. Aki nem ilyen az kicsit, nagyon ,kényelmetlenül érezheti magát. De miért is kellene....De râkanyarodva a kérdés magvára, kérdéssel teszem. Mekkora érték neked a normális párkapcsolat? Ja, arany értékû... Azêrt nagyon meg kell dolgozni vagy nagy szerencse kell hozzá. És megtartani hasonló kihívás. De az egy másik topic.

    1 3
  • Mea küldte
    január 27. 14:20

    Igaz, de legalább tudod mit akarsz az élettől, magadtól mit várhatsz el, mik a korlátaid. Merről jössz, merre tartasz és ami most itt a lényeg, mi a jó neked, mit tudsz adni és mit szeretnél kapni ahhoz, hogy boldog légy. Ez önmagában a teljes boldogsághoz nem elég, de jó alapja lehet, egy erős kapcsolatnak, már ha a másik fél is rendelkezik ezzel a tudással. Enélkül csinálhatsz te bármit, a másiknak sosem tudsz majd teljesen a kedvében járni. Sosem tudod boldoggá tenni, mert mindig hianyerzete lesz ezért vagy azért.

    4
  • Csaba küldte
    január 27. 14:19

    Kedves Kata! Nagyon is jól értettem, mire gondolsz. Én is az önbizalommal teli, céltudatos, határozott férfiakra gondoltam, akik tudnak bánni a nőkkel. Amilyen én soha nem voltam és soha nem is leszek. Nem azért mert nem akarok, ennek több oka van de abba itt nem szeretnék belemenni! Azt pedig, hogy értékes vagyok-e, vagy sem, nem tudhatod, hiszen nem ismersz! Milliószor több a hibám, mint a jó tulajdonságom!!! De én ezekkel mind tisztában vagyok. De még csak nem is ezek miatt nem tudok ismerkedni vagy embertelen nehezen - mármint a rossz tulajdonságaim miatt. Hanem amiket leírtam plusz mert nem tudok "játszani". Nem vagyok az a típus. Plusz amiket István írt, hogy az emberek nem szentelnek időt arra, hogy megismerjék egymást, mert rohanó a világ, ezeket én is gyönyörűen leírtam.. Mivel a saját bőrömön tapasztaltam nap, mint nap. Én sosem tudom, hogyan viszonyuljak valakihez, ha nem ismerem eléggé. Ehhez nekem sokkal több időre van szükségem. De mivel felszínes a legtöbb ember, és hajtják a pénzt meg valahogy életben maradni ebben a materialista világban, ahol minden a pénzről szól, hát így sosem lesznek normális emberek és ez csak egyre rosszabb és rosszabb lesz! Mindenki a legjobb arcát próbálja mutatni és rengeteg a (elnézést a kifejezésért, de erre ez a legmegfelelőbb szó) sablon ember. Saját példa: Én iszonyatosan sokat ismerkedtem neten, és mikor őszintén beszéltem, már pontosan tudtam, hogy mire hogyan fognak reagálni (szó szerint ugyanúgy reagáltak, mint ahogy gondoltam). Az, aki nem, irtó ritka! Sablonos, felszínes a világ sablonos, felszínes emberekkel! Én pedig pici korom óta különc vagyok... Ezért nem értem és nem is fogom soha megérteni a mai embereket. De ez fordítva is igaz :D Néha úgy érzem magam, mint egy UFO akit ledobtak egy idegen bolygóra :D Na ez is az egyik oka, hogy nem találok párt. Ennek a tényezőnek igen nagy szerepe van ebben... Plusz, amiket leírtam még.

    3 4
  • István küldte
    január 27. 13:46

    Az is igaz, hogy legtöbben saját magukkal sincsenek tisztában de ennek is számos oka lehet. Az önfejlesztés sem jelent választ mindenre, bár nyilván közelebb hoz saját magadhoz, ami jó dolog mert mindinkább önmagad lehetsz, elkerülve a fölösleges játszmákat. Én személy szerint nem tartom túl nehéznek, hogy olyannak lássam magam vagy másokat, vagy akár a világot amilyen. Egyszerűen csak nem áltatom magam, a gondolataimat és tetteimet is ez elv formálja, bár néha ez nehéz körülményeket szül de mi értelme szépen csengő mondatokkal hazudni saját magunknak is? A világon egyetlen igazság létezik, higgyünk bármiben. Ezt az igazságot a valóság mutatja meg, ha eszerint értékelem a dolgokat általában jó döntést hozok, ha visszatekintek.

    4
  • Mea küldte
    január 27. 10:01

    Sziasztok! István, kaptál tőlem egy szivecskét, mert onnan szóltál. Ezek az én gondolataim is❤️de vajon mi a normális? Nekem a normalatlan is megfelel😀, az alapvető értékek alapjaival. Nincs könnyű eset, aki azt hiszi, becsapja magát. Van még egy nagy probléma és az az önismeret hiánya. Én kb. 19 éves korom óta "dolgozom" magamon. A környezetemben, a korosztalyomban, kb 30%nak van erre igénye, a maradék 70% még mindig harcol magával és a világgal, úgy, hogy fogalma nincs, merre van arccal.

    1 4
  • István küldte
    január 27. 08:45

    Nem láttam még ezt a videót, meglesem. Én csak leírtam amit gondolok :D

    1
  • Péter küldte
    január 27. 08:41

    István, ez nagyon ott van! Amiket leírtál, benne van az Alan Watt-tal készített interjúban, amiben az emberi kapcsolatok és a kultúra negatív hatásairól beszél, jól érthetően. https://youtu.be/xFLVMD99_88

  • István küldte
    január 27. 08:32

    Miért nehéz normális kapcsolatot találni? Ezer oka lehet, de szeritnem ez már társadalmi szintű defektnek is tekinthető, manapság sokkal könnyebb váltani mint a meglévőt megbecsülni, ez alakult ki az emberekben. Rengeteg a programozó nő és férfi is, akik nincsenek tekintettel arra sem ha valaki kapcsolatban van és egy kósza numera reményében képesek mindent szétbarmolni két ember között. Akik meg kapcsolatba kezdenek valakivel, túl hirtelen teszik, én az utóbbi időben azt vettem észre, hogy 1-2 hét után már találkozni akarnak, de nem azért mert annyira érdeklem őket, hanem mert gyorsan el akarják dönteni, hogy lapozzanak-e? Kérdem én 2 hét alatt egy idegen emberről mit lehet megtudni? Nem hagynak egymásnak időt az emberek. Másrészt pedig azért koppan nagyot valaki a rózsaszín köd után, mert a legtöbben nyilván a legszebb arcukat mutatják, csak később derül ki milyen valójában. Tehát nem is ismerte azt az embert csak azt hitte, erre mondtam én hogy kapkodás megy manapság. Ha pedig az elejétől megmutatod ki vagy, és milyen, akkor eleve leírnak mert azt hiszik hogy ez a "szebbik,, arcod és ettől te csak rosszabb vagy, pedig nem..csak őszinte... Nincs már bizalom az emberekben, ez a modern nyugati média szenny annyira tönkre tette az emberek gondolkodását... mindenki hajtja a pénzt, sikert, és közben elfelejt ember módjára gondolkodni :/

    6 9


Rólunk

Az Első Találkozás, egy teljesen ingyenes társkereső oldal, ami kifejezetten a komoly kapcsolatot kereső nők és férfiak számára lett kialakítva.

A társkereső fórum lehetőséget biztosít, hogy feltedd a párkereséssel kapcsolatos kérdéseidet vagy éppen tanácsot kérj egy témában.

Elérhetőség

magyar társkereső

Első Találkozás - Társkereső a komoly kapcsolatot keresőknek

Budapest

Budapest

1214

Rakéta utca 33.

+36 (1) 604 3102