Kedves Zoli! Szerintem nem kell ezt a naplóírást túlgondolni. Hiszen bármiről is írsz benne, az írásmódod, az általad közölt gondolatok, érzelmek, stb.., úgyis meg fogják mutatni a Te igazi énedet. Szóval ha kedved van hozzá, akkor vágj csak bele, mert biztos hogy sokan olvasnák szívesen a soraidat. Legalábbis én kifejezetten szeretem olvasni ezeket a bejegyzéseket, ugyanis általuk még jobban meg lehet ismerni egy adott illetőt. És úgy gondolom, hogy ezzel nem is vagyok itt egyedül.

Csilla, szerintem ez nem jó kérdés. A napló te vagy, és én olvasom, maximum segít eldönteni, hogy szimpatikus vagy-e. Szerintem az a fontos, hogy őszinte legyen.

Zoli, én többször is nekiálltam anno, amikor volt időm erre. Volt papír alapú és online is. De amit megtanultam, hogy panaszkodásnak nincs sok értelme, akkor azért hagytam abba. Mert arra senki nem akar emlékezni, hogy mi volt rossz, mivel bántották meg. Ha elfelejted, akkor nem volt akkora horderejű, hogy megérje észben tartani. No meg miért is stresszelnéd magad direkt a rossz emlékekkel. Szóval csak a szépet írd. Ha épp nem volt, akkor ha rossz se, adj hálát érte, ha csak negatív dolgok értek aznap, hát próbáld elfelejteni és túllépni. Legjobb, ha érzésekről írsz, ha túljutottál valami nehéz dolgon, akkor annak történetét, itt már lehet csalódottságot stb. leírni, de mivel sikerült megszabadulni tőle, útmutató magadnak és másoknak is, ha megint lenne ilyen helyzet. És tudom, hogy nem könnyű, panaszkodás a magyarok élete, de végiggondolva ez az, ami folyton hátráltat minket bármi nagy dolog véghezvitelében. Csak tanuljunk nagyjainktól.

Kedves Uraim Mi az amit szívesen olvasol itt egy hölgy naplójában?