Sikerül-e figyelni a határokra? Ami sérti a határokat, arról nem illik beszélni. Ha a másik nem kíváncsi a korábbi kapcsolatokra, akkor nem önthetem rá, mert az neki zavaró. Ha rákérdez, akkor óvatosan bele lehet menni. Inkább a kérdezés célravezetőbb. Az érdeklődést így könnyebb fenntartani, mintha egy stand-up műsorral kellene szórakoztatnom a másikat. Az emberek szeretnek magukról beszélni, jól esik nekik az érdeklődés. Azután persze a másik is kérdez és megy magától a beszélgetés. Az első randin szinte mindegy is, miről beszélünk, ha a társalgás jó hangulatú, gördülékeny, érdekes. Az első randi úgyis csak arra való, legyen-e második. Nem kell azonnal a lelkünket, az életünket a másikra önteni. És vájkálni sem az övében. Aztán majd alakul.

Avval egyet értek,hogy ne emlegessük,ne hasonlítgassuk az exeinkhez!

Sztem első randin a ről beszélgetni nagy nagy dolog!!!! Pár helyen én is fenn vagyok és megáll az eszem, hogy levelezésben is hány embernél rögtön feljön a téma. Persze más ha mindkét fél csak kapcsolatot keres. De ezt talán egy kérdéssel rögtőn ki is lehet deríteni és nem egymás idejét rabolni. A jövőről beszélni, hát az Sztem a partnertől függ. Ha látom, hogy eleve egy céltalan, motiválatlan elevickélő, biztos nem hozom szóba. Én még személyesen nem, de pld. Videó chat en randiztam és jobb is volt így. Mert hiába Klappolt volna sok minden, de ha vki arra nem veszi a fáradtságot, hogy megfésülködjön és fellépjen az ágyból amíg beszélünk….. szóval lehet a téma megvan, meg a kinézet is, de ha a másik vmi miatt nem tisztel meg annyival, hogy figyel rád, akkor felejtős

Szerintem mindenki más és az hogy mit kérdez, függ attól hogy mi fontos neki és mennyire, mitől szenvedett a múltban, mitől fél stb. Amikor anno a gyerek apjával megismerkedtem, 41 éves voltam. Egy internetes fórumon találkoztunk majd élőben. Kerek-perec megkérdeztem tőle hogy 1. Komoly kapcsolatot szeretne-e 2. Akar-e gyereket belátható időn belül. Hozzátettem: ha nem, semmi baj de felesleges rabolni egymás idejét. Nekem ez a két dolog fontos volt és a nemleges válaszok kizáró tényezők. Most is kimondom hogy férjet keresek mert hiszek a házasságban és abban az értékben amit számomra képvisel. Nem minden áron, nem kétségbeesetten hanem nyugodtan, először ismerjük meg egymást. Lehet hogy semmi se lesz belőle de szerintem fontos úgy indulni hogy az alap dolgok tisztázva legyenek. Így nem lesz később pofára esés és vádaskodás "én nem ilyen lovat akartam."

@Anna: Kedves Anna! Én,nem látok abban semmi kivetni valót,ha valaki beszél az előző kapcsolatairól,hogy mi történt vele,hogyan élte meg,mi vezetett odáig,hogy társkeresésre adja a fejét.Ez is az élete része,a múltja,amiről jó tudni, ha érdekel valaki,én bizony kíváncsi vagyok,hogy mi történt vele,hiszen ez is egy olyan információ,ami alapján jobban megismerhetem,megérthetem a gondolatait,elképzeléseit,értékrendjét. Persze,az már más kérdés,hogy milyen módon,mélységekben osztja ezt meg velünk,illetve a másik fél mennyire érdeklődő vagy érdeklődő a témára,szerintem ezeket kell összhangba hozni. Véleményem szerint,nincs olyan téma amiről ne lehetne beszélgetni,csak a hogyan a nem mindegy. Üdv ,Éva🙂

Kedves Társkereső Társaim! Számomra nincsen megalázóbb dolog, mint amikor az első randin előkerül a "voltpárom" szócska és vele együtt a történetek; a voltpárom ilyen meg olyan, meg ezt csinálta, meg azt csinálta. Ekkor tudom, hogy az úriember még nem engedte el az előző társát és rengeteg sérelmet dédelget vele kapcsolatban. A legnagyobb probléma ilyenkor mégis az, hogy nagyon kevés idő jut a fontos dolgokra, pl: egymásra, egymás megismerésére. Milyen problémák okozták az előző kapcsolat szétbomlását, ezt mindenkinek magának kell feldolgozni és levonni a tanulságot, de lécci ne hozzátok magatokkal a randikra, mert igen sértő és megalázó ezt hallgatni, a helyett, hogy a gyermekkorodról mesélnél vagy meghallgatnád az enyémet. Ti, hogy gondoljátok? Volt már ilyen randitok? Hölgyek, Urak bármelyikőtöknek?