Számít a kor az ismerkedés során?

indította: Balázs

szólj hozzá

Mária küldte

január 15. 19:20

Sziasztok:-) Igen, nekem nagyon fontos: Rengeteg az olyan felhasználó, aki rám ír, pedig jóval fiatalabb és vagy idősebb az általam megjelölt korosztálynál (37-55 éves életkort jelöltem meg).... Különösen a 20-33 évesek és az 57-72 évesek.... Van olyan, amikor valakit "beszivecskézek", mert annyira szimpatikus, de ezt általában meg is írom neki, miszerint tudom, hogy milyen korcsoportot jelölt meg, de itt és most fontosnak tartottam, hogy megírjam neki, nagyon nagyon szimpatikus nekem... DE elfogadom a döntését, tiszteletben tartom azt és ennyi.... További gyönyörű estét kívánok Nektek, aki pedig még most tornászik, annak sok-sok kitartást kívánok.... :-) Üdvözlettel: Marika

Joe küldte

január 13. 22:45

@Péter, én ugyan azok táborát erősítem aki nem mindenáron keres, de nem a kor a legfőbb jellemző (azon túl, hogy ne legyen nálam idősebb) hanem az a magabiztosság ami azt mutatja, hogy érzelmileg/lelkileg stabil és bármilyen korú, megérett arra, hogy a helyén kezelje a dolgokat! A tapasztalatom az, hogy a 40 feletti nők sérültek érzelmileg és félnek (bizonyára nem mind, de eddig nem sikerült összefutnunk). Ezeket a félelmeket aztán kivetítik a bontakozó ismerkedésre is és nehezen kezelik a nem működő kezdeményezéseket (mindenben támadást vélnek felfedezni), de ezt majd egy másik fórumban :) A kor igen is számít, de nem az a kor ami a születési dátumodtól számítva a neved mellett áll, hanem az amit megéltél és tapasztaltál. Lehet egy fiatal is lelkileg öreg (ritka) és egy idősebb éretlen (gyakori). Így az életkor bár egy mérőszám, nem a legfontosabb a keresési feltételek között, az esetemben semmikép.

Péter küldte

december 20. 10:22

Úgy gondolom, két táborra lehet osztani az itt (komolyan) társat keresőket, függetlenül attól, hogy nő, vagy férfi az illető. Az egyik, aki nagyon szeretne párt találni, és ezért (bizonyos határok között) kompromisszumra is hajlandó. A másik tábor, aki nem (vagy csak kis) kompromisszumra hajlandó, mert csak a számára (majdnem) tökéletest akarja elfogadni. Aki nem mindenáron keres, aki úgy gondolja, hogy egyedül is jobb, mint a nem megfelelő partnerrel. Értelemszerűen ez utóbbi igencsak fontosnak tartja a kort (sok más mellett), és kivételes esetben akar csak attól eltekinteni. Természetesen ez egy kiindulópont, szűkre szabott határokkal, hogy az eleve valószínűleg esélyteleneket kiszűrje. Mondanom sem kell, hogy az élet - mint oly sokszor - ezt is vidáman felülírja, de valami elképzelést csak meg kell határozni, hogy honnan is indulunk a keresésre. Ez a kiindulópont pedig valószínűleg nem önkényesen lett meghatározva, hanem az addigi élettapasztalat alapján, figyelembe véve a prioritásokat is, hogy kinek mely tulajdonságok a fontosabbak, melyiknél tud engedni, és melyekhez ragaszkodik valaki. Persze a "láttam én már karón varjút" analógiájára könnyen előfordulhat, hogy magánál fiatalabbat kereső nő egy 5-6 évvel idősebb férfi mellett találja meg a helyét, vagy egy fiatalabb nőt kereső férfi szeret bele egy korabeli nőbe. Akárhogy is, egyetlen dolog a fontos: akit találunk, az az IGAZI legyen. Mert hát nincsenek hosszú évtizedeink hátra, mint a huszonéveseknek, most már a véglegest is megérdemeljük.