József, 53

Ez az elsö bejegyzésem és mielött a lényegre törnék, tisztázzunk néhány dolgot. Szóval nem szokásom nyílvánosan megosztani a gondolataimat és nem tudom hogy milyenek lesznek a visszajelzések. Ezért jobb szeretek magán levélben fogalmazni akár world-ben, és ha írok elöfordúl hogy elkap a hév és a pár sorból akár több oldal is sikeredhet. Csak az elsö 8 osztályt jártam magyar szakon és édesanyám (aki román anyanyelvü), ö foglalkozott velem az elsö 4 osztály elvégzéséig. Tehát a nyelvtan sem volt az eröségem, és a portugál gépemen nincsenek hosszú kettös ékezetek. Tehát már most elöre elnézést kérek a helyesírási hibáimért, hisz biztosan lesznek böven, bár szerintem a mondandó lesz a fontosabb. Öszinte leszek és lehet hogy néha ez bántani fogja valaki vagy valakik önérzetét vagy vliági látását, de milyen alapon itélne el, de legföképpen a személyes tapasztalataim alapján írok majd, és bár meglehet hogy lesznek más általam megbecsült személyek gondolataiból néhány példám, de mindez csakis azért meg egyett értek velük és a lelkem mélyén el tudom fogadni és azonosulni tudok vele. Hisz ha úgy érezzük hogy azonosulunk valaki gondolatával vagy gondolatmenetével akkor az lehet a mi igazságunk is. Tudom hogy sokan lesznek akik másképp gondolkodnak, de attól érdekes a világ hogy sokan és sokszínüek vagyunk. Az én életem nem másé, az én tapasztalataim az enyémek és saját és egyedi szemszögböl látom a világot. Hogyan itélhet el más ha nem eset át ugyanazokon a tapasztalatokon. Na jó, tudom hogy ezt könnyü leírni, de nehéz betartani, föleg akkor amikor mindenki a saját igazát tartja a tutinak, amikor valaki nem ért egyett azzal amit írok mert ö másképp gondolja a dolgokat. Ilyenkor azért jól jön kicsit alázatosnak lennünk hisz az is eszünkbe juthat hogy minden szó és gondolat vissza juthat hozzánk és akár ellenünk is fordulhat.