Dániel, 29

„Szia, te csoda!” Igen, jól olvasod — hiszen mindannyian megfejthetetlen csodák vagyunk. Örök dinamizmus és folyamatos változás jellemez minket, köztük engem is. Hiszek abban, hogy az élet igazi szépsége a fejlődésben, az őszinte kapcsolódásokban és az egymásra figyelésben rejlik. Számomra az intellektualitás nemcsak vonzó, hanem elengedhetetlen. Szeretem a tartalmas beszélgetéseket, ahol a szavaknak súlya van, de a humor is szabadon áramolhat. Hiszem, hogy a kommunikáció nem csupán információcsere, hanem egyfajta energiatánc – oda-vissza áramlás két ember között, ahol a figyelem, a érdeklődőság és az őszinteség a kulcs. Lassan zárom soraim Vegszóként had hadjam itt József Attila egyik általam oly nagyra értékelt művét. Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret, mivel a semmiben hajóz s hogy mi lesz, tudja, mint a jós, mert álmaiban megjelent emberi formában a csend s szivében néha elidőz a tigris meg a szelid őz.