Lazuljunk! Tanulságos, vicces történetek a társkeresésről!

indította: Attila, 2 hete
  • Attila küldte
    február 23. 10:51

    Korábban voltam más társkeresőkön de a komolytalanság jellemző rájuk a nagyon vegyes társaság miatt .... Volt egy film régen a "Bolondok hajója" Minden típusú fazonból volt egy rajta. Olyanok ezek az oldalak, mintha azon a hajón zsibbadnék! Mint bolond! Hallottam már olyat, hogy szerelem első látásra, de hogy nulladik látásra, az viszonylag ritka! Már a normál életben. De a tk. nem a normál élet ugye? És bemásolok egy levelezést, csak úgy név nélkül, mert azért mégis finom ember vagyok és desztillálok! És disztingválok is! 😉 Nem szeretnék magamnál jóval fiatalabbat, részint, mert társasházban lakom és nem szeretném ha rajtam röhögne mindenki, de mondjuk nem is érezném magam jól, egy nem korombelivel. Íme a levelezés: Egymásra találtatok a Találkozóban!! ÉN: Szia! Kedves vagy, hogy randiznál velem. Én is ezt tenném ha fiatalabb lennék vagy 10 évvel.🙂 Szép csaj vagy és meg is akadt volna rajtad a szemem, de nem láthattalak, mert csak korban hozzám illőket kerestem. 18:42 Ő: Szia. Sajnálom hidd el hogy más korosztályra gondolsz.13:37 ÉN: Szia Kedves! Te 51 vagy én meg 65! Ha kicsit belehúztam volna, még a lányom is lehetnél. 🙂 A keresőbe magamnak 58-64 évesre keresést állítottam be. Naná, hogy levered az összes ilyen korú csajt a szépségeddel! 😊 Mikor fiatal voltam, azt mondta egy öreg kollégám az öregségről: fiam, figyeld meg, amikor fiatal vagy, akkor még tetszenek az idősebb nők! Később, mikor megkomolyodsz, akkor a korban hozzád illők tetszenek! És mikor azt veszed észre, hogy a jelentősen fiatalabbak kezdenek tetszeni.....na akkor kezdtél el öregedni! És ezt nem akarom még! 😉 Ha esetleg néha belém botlasz az oldalon, szívesen veszem ha hallok rólad! 21:07 Ő: kerlek ne legy ijen nem veletlen hogy irok neked21:10 nagyon hejes vagy21:10 megfogott benned valami21:14 Ő: kerlek ne utasits el legalabb beszelgessunk hogy ismerhess meg hogy mijen is vagyok21:16 legy szives21:17 Ő: eggy sort se irsz nekem21:17 Ő:elolvasod es nem valaszolsz21:18 Ő:konyortelen vagy latom es elerhetetlen a szamomra21:19 nekem nem szamit az eveid csak miota lattalak nem tudlak ki verni az eszembol hidd el hogy nem tehetek rola de ellene se21:21 Ő: mert nezel meg ha ugy se irsz18:59 Ő: irjal mar kerlek mindeggy hogy mit csak irj 19:19 kerlek19:19 Ő: nem gondoltad meg legalab vagy 2 szot irjal19:43 en tudom hogy nagyon huje vagyok hogy beled szerettem elso latasra de hidd el en se akartam hogy igy legyen de nem tehetek rol19:45 Ő: ha voltal mar remenytelenul szerelmes akkor tudod hogy mijen erzes ez19:45 Ő: legalabb csak baratod hadd lehessek barati alapon irj azzal is be erem19:46 ÉN: Háááát, kedves, nem tudom mi ütött beléd? Azért néztelek meg, mert írtál és jobban megnéztem a reglapodat. Te egy bombázó kis csaj vagy én meg valami fosszilis kövület az őskorból. Másokkal is barátkozom, emailzünk, telefonálgatunk stb. Megteszem veled is szívesen, ha örülnél neki. Emailen könnyebb írni, add meg a címet. Szép estét!20:59 Ő: Köszi azt nem maradjunk igy Ilyen kitartó szerelmek jönnek létre egy ilyen oldalon. Előbb fejtik meg az ókínai írások rejtelmeit, mint én azt, hogy mi ez a rendkívüli vonzó bennem, ami ezt eredményezi! De még töprengek.....😃 Nem néztem a profilját, mert csak a korban hozzám illőket szoktam, de ezek után vetettem rá egy pillantást. Külföldi magyar (ez a helyesírásra talán magyarázat) és kapcsolatban él...... A helyesírásban én sem nagyon értem,, mi a különbség az ly és a pontos j ejtése közt és vajon hogy tanulja meg egy külföldi, melyik szóban hogy.....de ez már nem társkeresős téma! Vagy igen?

    1
  • Tünde küldte
    február 16. 20:05

    Cím: "1 perces novellák, helyett 5 perces randi" Jó egy éve lehetett, amikor egy másik társkeresőn ismertem meg valakit. Több levélváltás után sikerült összehozni egy találkozást. Az utolsó levelében a srác, eléggé utalt arra, hogy nem tetszés esetén ne is pazaroljam az idejét. :O A barátnőmmel a találkozás előtt még pont beszélgettem, és viccelődtünk, hogy: "vagyok annyira ráutaló, amint találkozunk el is köszönök tőle :) viszlát, nem voltál szimpi, nem pazarlom az idődet" A találkozás: megláttuk egymást, mosoly köszönés....majd kérdeztem, hogy esetleg átsétálunk a hídon. A híd közepénél..megemlítte, hogy amúgy ő a másik irányban lakik... Erre a válaszom: jó akkor "Szia" Ez volt az én 5 perces randim. ☺ Tanulság: vigyázni kell a gondolatokkal 😁

    5
  • Robi küldte
    február 16. 08:47

    Sziasztok nagyon jo ezz a csopi jokat nevetek a story kon talan kesobb en is irok vmit .... sok sikert

    1
  • Attila küldte
    február 15. 20:08

    Meine damen und Herren! Jól mondom, mert nem tudok németül, de olyan jópofa, nem? A minap vettem észre, hogy egy-egy nagy áruház, valóságos társkereső paradicsom. Nem, nincs olyan paradicsom, ami társkereső is egyúttal......., de van sok tiszteletre méltó potenciális társnő bennük. Ha jókor lép be az ember az említett objektumba és jókor tolja ki a bevásárló kocsiját a polcok közül ahhoz, hogy ne tudja az illető hölgy elkerülni az ütközést! És máris beszélgetést kezdeményezhetünk a jobbkéz szabály fontosságát ecsetelve! Mikor megkávéztunk, már a sajátunkat is ecsetelhetjük. És ecseteltem is. Sajnos férjezett, én meg azt annyira nem.....De vérszemet kapván már két nap múlva mintegy "véletlenül" elkezdtem pakolni egy kiszemelt hölgy kocsijába a saját dolgaimat. Huh! Alakul a kellemesség, mondom magamban....remélve, hogy további magányom már meg is oldódott, mikor egy úr lépett oda és szóba elegyedett velem. Naná, hogy a férj volt....Tyűűűű-ha , még balul is kiüthet ez a dolog és megfogadtam, hogy ezentúl körültekintőbb leszek és jobban figyelek, kié is a kocsi? Persze, közben már azon agyalok, milyen lehet az adott hölggyel egy gyertyafényes vacsi, egy tóparti séta, egy pajkos pillantás, egy kézfogás, a szemébe nézés, magamhoz húzás.....de nem is folytatom! Hát nem a legkiválóbb férjanyag vagyok? Sajnos neeem! Ezt többen mondták már, el kell hinnem! Hát, ez is egy kis epizód a mindennapjaimból! Persze, vannak nagyobbak is de azt majd később, csak neked személyesen......mert letiltanak még a végén. De ez is egy ismerkedési mód! Semmi hazugság, semmi "vastagon fog a ceruza" effektus, nem kell 10 évet és 10 kilót hozzáadni némely reglaphoz, mint már tapasztaltam más társkeresőn!

    5
  • Mária küldte
    február 15. 17:31

    Nagyon jó ötlet ez a lazulós blog, jókat derültem a történeteken. Én is jövök eggyel. Régi idők, még nem volt mobilunk, konkrét időpontot és helyet beszéltünk meg. Időben ott vagyok a Széna téren. 10-15 perc eltelik és nem látom, akit a fotó alapján várok. Valaki le fel sétál, vár valakire és mintha kicsit hasonlítana a fotóra, bár a magasság megjelölésre alacsonyabb és "leharcoltabb" kinézetű, ezért megszólítom. Igen, valóban vele beszéltük meg a találkozót. Mondja is, hogy jó hogy megszólítottam, mert már épp el akart menni, mert várakozás közben jött rá, hogy másnap nemzeti ünnep van, nincsen nyitva semmi, neki meg be kell vásárolni, mert elfogytak a dolgai otthon. Nem akartam a dolgot ennyiben hagyni, mert eddig még nem tudtunk beszélgetni, felajánlottam, hogy elkísérem. A közértben válogatja a narancsokat, gyümölcsöket, zöldségeket, én tartom neki a neylonzacskókat amibe beleszedi. Erre közli, hogy igen, én tényleg neki való barátnő leszek, mert abból, ahogy segítek látja, hogy én házias vagyok :) hmmm, hmmm, ezen elgondolkodom, de nem kommentelem, csak mosolygok nagyon. Amúgy kedves, udvarias ember, választékosan beszél, könnyű vele beszélgetni, jobb napjain biztos jól is néz ki (az a nap - szemmel láthatóan - nem tartozott a jobbak közzé). Magasságra többet írt, de egyforma magasak vagyunk, ebből sem csinálok gondot. Amikor bevásárolunk, neki persze haza kell vinnie a cuccokat, mert vannak közötte romlandók is, amit hűtóbe kell tenni. Beszélgetés még mindig nem zajlott közöttünk, csak udvarias kis trécselés bevásárlás közben. Kedvesen hív, hogy menjek vele, megkínál otthon valamivel. Majd egy másik alkalommal abban maradunk és elköszönünk. Otthon elgondolkodom, hogy én jó emberismerő vagyok, de erről az emberről alig tudtam meg most valamit, tulajdonképp nem is tudom, hogy illenénk-e egymáshoz. Felhívom, megbeszélünk egy közös kirándulást, Budakesziről Normafára, mert a rendszeres mozgásának úgyis meg kell lenni, én meg szeretek kirándulni. Hegymenetben lóg a nyelvem olyan gyorsan megyünk, kérlelem, hogy lassítsunk. Lassítunk, de elmondja, hogy a mai mozgásának annyi, mert ezt az utat gyorsan kell megtenni, ez a lényeg nála, meg hogy kiizzadjon, mire felér (bár ezt nem mondta előtte és nekem a kirándulás az nem teljesítménytúrát takar). Felérünk a hegytetőre. Ő elindul a busz felé én kérlelem, hogy ha feljöttünk légyszi sétáljunk egy kicsit. Egy sarkot megyünk, majd közli, hogy nem szereti az ilyen céltalan lődörgést, irtó gyorsan elköszön és otthagy. Én meg csak nézek utána: hisz arra sem volt időm, hogy rávegyem, beszéljük ezt meg, kössünk kompromisszumot.

  • Attila küldte
    február 15. 14:20

    Na jó, kedves Mária, azért vedd figyelembe, hogy a tk. kiváló terep azoknak is, akik nem egészen a korrekt kategóriába sorolhatóak. Talán valamelyik előző hozzászólásomban említettem, hogy a hölgyek közt is kettő van, nevezetesen a megközelíthetetlen és a levakarhatatlan. Nekem csak normális és a levakarhatatlan kategóriából csurrant cseppent, mert a megközelíthetetlen (számomra legalábbis ) tényleg az, így aztán valószínű, én vagyok a koronavírus szinonimája számukra. Nagyjából ki tudom szűrni szerencsére és nem úszok rájuk. A levakarhatatlanba sok esetben beleszaladtam, koccantunk, aztán visszapattanás helyett......szóval a pillanatragasztó egyszerű csiriznek tűnne, ahhoz képest! Pedig kedvelem a ragadást bizonyos esetekben de mikor óránként telóznak rám, hogy mit csinálok......!! Mit csinálsz? : vezetek! Nyomd meg a dudát, hogy halljam! Nyomom. Egy óra múlva! Micsi? A műhelyben dolgozom (mert szoktam néha, megélhetésem javítása érdekében) Igen! Akkor indítsd be a fúrót, hogy halljam! Indít! Cirka egy óra múlva! Micsi, nagyon csöndben vagy! Az áruházban vásárolok! Igen? Akkor menj oda valakikhez, akik beszélgetnek egymással, hogy halljam! .....na, ehhez hasonló történetekkel szolgálhatok. Ha ilyenekkel érdemes! Ezeket a dolgokat elviseltem, mert a hölgynek elévülhetetlen érdemei voltak bizonyos tekintetben, ugyanakkor ha nem tetszett valami, olyan iszonyú hangerővel ordított az arcomba 1 centiről, hogy a huzattól a séró, azonnal beállt, mintha valami fodrászreklám résztvevője lennék. Azt meg nem szeretem. Sem a reklámot, sem az üvöltést! A elévülhetetlen érdemeket igen....hisz mégis csak pasiból vagyok! Szóval ért azért néha olyan lepetés is, hogy egyszerűen megjelentek a ház előtt, miután nem akartam találkozni. és rám csörrentettek egy kávéfőzővel és egy csomag Tchibo őrleménnyel a kezükben! . De, hogy milyen előzményi voltak.....az nem semmi! Majd egy másik posztban leírom, ha harapjátok az ilyen alakul a kellemetlenség dolgokat!

    5
  • Maria küldte
    február 15. 08:16

    Üdvözlöm a Tisztelt társaságot én még új vagyok ezen a csatornán, bár az elmúlt öt év alatt több ilyen keresőn próbálkoztam. Nekem nem voltak kacagtató és kedves élményeim, lehet én reagáltam le őket rosszul. Egy ami számomra horror volt, találkoztam egy korban hozzám illő férfival szimpatikus volt eleinte. De kezdett nem tetszeni a kisajátítás a rám telepedés, szűknek bizonyult az a bizonyos kabát. Gondoltam én ebből kilépek és ezután kezdődött a horror éjszakai telefonok beleröhögések lihegések félelmetes volt. Van egy nagyon jó barátom akinek ezt el mertem mesélni, ő aztán felhívta és kicsit megfenyegette hogy ő bizony benne van az éjszakai életben és a Bikás park most már háborús övezetté változik ha nem hagyja abba a telefon betyárkodást. Ráadásul agyon cigarettázott hangja van annak ellenére hogy nem dohányzott soha. Az éjszakai élet neki a taxizást jelentette és akkora volt mint én súlyban és magasságban. Rövidre zárva nekem egy hatalmas tanulsággal zárult a dolog. Én azóta lettem nagyon gyanakvó, bár ez nem mindig jó de célra vezető

    1
  • Évi küldte
    február 15. 08:03

    Jó reggelt Mindenkinek! Köszönöm Attila, nekem is pusztulat nevetéssel kezdődött a reggel a történeted és az írásmódod miatt. Aki sokat élt, annak sok-sok sztorija van. De én mndig azon csodálkozom, hogy az írásokban és a beszélgetésekben jóformán csak múlt idők vannak.Mindenesetre vannak akik lélekben nem veszik tudomásul ezt, szerintem ezek közé tartozunk. És persze 'Nem szürkének születtél' gondolom Te sem. Bocs a többieknek, hogy ezt ide írtam, de hát filigrán vagyok, és megértem, hogy négy év duci móka miatt miért váltott Attila a vékonyról molettre, na meg ha két bőbebeszédű elkezdene a a profilon levelezni, az már köteteket jelentene.

  • Attila küldte
    február 14. 19:24

    Ott van a spitzen a történeted Évi! Harsányan kacagtam! Kíváncsi lennék, mi lett a nős pasival de arra is, mi lett a nagy Ő-vel! És az Express újságról eszembe juttattad, azokat az időket, amikor még nem ment ennyire könnyen az ismerkedés, PC-k hiányában. Persze mobil sem volt ebben az esetben, amit megemlítek. Akkor még a társkeresős hirdetések valóban a társkeresésről szóltak!!! Ugye milyen öreg vagyok? Viszonylag fiatal ízléssel, persze, hogy a vékony csajokat feszegettem de persze azért nem az anorexiás bélgilisztákat. Később az korommal az ízlés is más lett, és a dús hús vonalra váltódott. De nem is ez a lényeg. Hogy, hogy nem, levél útján megismerkedtem egy keszthelyi hölggyel. Nincs közel gondoltam, de lehet ez még akár előny is bizonyos esetekben. Először leveleztünk és mint látjátok szavakban nem állok rosszul, mert olyan hosszú leveleket tudtam írni, hogy Tutankhamon halotti pólyájának is beillett volna. Talán kicsit hosszabb. A végén inkább a teló megoldásra váltottunk, ne kelljen annyi cigit elszívni írás közben, mert akkor még vastagon füstöltem. De olyan mértékben, hogy hihetetlen, ÍAz autópályán égő kocsihoz odamentem egy cigivel a számban, hogy :elnézést....egy kis tüzet kaphatnék? Persze, volt nálam poroltó és el is kezdtem oltani, mielőtt kitépték volna a belemet! El is aludt egy idő után, később már ők is röhögtek. Na mindegy a hölggyel áttéertünk a verbális kommunikációra és mivel este 10 után bármennyit böföröghetett ingyen volt. Naná, hogy sokszor hajnalig beszéltünk. És ez így ment hetekig minden nap. Én küldtem képet, azt hittem képet, képért de ne így történt, hanem ő úgy döntött nem küld mert kövér! Hát, mondom a sok befektetett energia miatt talán szemet tudnék hunyni a kis probléma előtt és akkor lekezdett küldeni egy puzzle szerűen összevágott képből részleteket. Hol a kezéről, hol a hajáról, hol a lábáról hol a .........! Na arról nem! De magát a nőt az arcát nem láttam soha, mert a végén a beszélgetések során olyan szerelmesek lettünk....szóval nagyon! És akkor a hölgy úgy döntött fel jön vonattal hozzám! Csörtettem a Kelenföldi pu.-ra de közben az járt a fejemben, honnan ismerem meg? Mindegy, majd ő engem! És odaálltam a vonat végéhez persze friss borotva, séró bedobva, az arcszesztől úgy bűzlöttem, hogy többen kikerültek a körülöttem elviselhetetlen szag miatt. Mondjuk közrejátszott, hogy többfélét öntöttem össze, mert kevés volt az üvegben de szerintem Nina Ricciék is így csinálhatják valahogy csak a hírnevük jobb mint az enyém. De nem törődtem vele, gondoltam ilyen vagyok ilyen a kiállásom alapon a szerelem .....És ott álltam mint egy .... Ide először mást akartam írni de jobb ez! Sóbálvány! És pont senki nem jött hozzám pedig az utolsó utas is elhagyta a szerelvényt! Háááát van ez így néha és lógó orral megfordultam, hogy haza! És egy nagy hús rohan hozzám nevetve és rám ugrik. Akkor nem voltam még ennyire pusztulat de megtántorodtam. Egy 115 kilós hölgy volt előttem és helyben elkezdtünk csókolózni! Később felköltözött Budapestre miattam és 4 éves kapcsolatunk lett! Akkor még nem tudtam, hogy későbbi életemre milyen hatással lesz ez a kis liezon........

    4
  • Évi küldte
    február 14. 18:39

    Sziasztok! Bár ezt inkább előadni szoktam gyakran, mert nagyon édes sztori, megpróbálom beletenni az írásba is a savat, borsot. Valamikor még Expressz újságban lehetett társat keresni. Soha még nem csináltam ilyent, de egy barátnőm rászedett, hogy hírdessünk. Ő gyerekes férfit keres, én meg - az előző kapcsolatomban megszerettem a horgászást - akkor legyen horgászós.Bakfis korúak voltak akkor a lányaim, és mindig megbeszéltük ezeket a dolgokat. Gyors fogalmazás, és szerencse, hogy a nagyobbik kiszúrta, hogy anya ez a jelige, hogy 'Fenekezés" nem lesz valami szerencsés. Valóban belegondoltam, milyen levelek érkezhetnek majd. Kijavítottam sokkal frappánsabbra, 'Kapásra várva'. A barátnőm - amig a válaszokra vártunk - kiokosított, hogy ha az ördög is lesz a velem szemben lévő személyében, tisztességből akkor is oda kell menni. Szóval özönlöttek a levelek. Nő és horgászást szeret, az főnyeremény. A két tinivel kezdtem el szelektálni. Sárga papir, ceruzás írás, egyenlő a váci börtönnel. Helyesírás gyatra, kidobós. Igy aztán a sok levélből maradt 5, abból pedig egy leporellóra nyomtatott képet is küldő férfi. (Akkoriban ez nagyon nagy dolognak számított, még Commodore számítógépek is alig voltak). Ez már tetszett. Viszont, éreztem, hogy veszélyes, sármőr fickó lehet. A lányaim aztán eldöntötték a kérdést: azért félsz tőle anya, mert emlékeztet apura? (ő már akkor nem volt közöttünk, elhunyt fiatalon). Ez aztán eldöntötte a kérdést. Ahogy szokott lenni, telefon, randi következett az Astória előtt. Kérdeztem, honnan fogom megismerni, azt mondta, hogy össze lesz fogva hátul a haja. 4 órakor tali, minden rendben. Pontosan érkeztem az Astoriához. Ott volt már egy hamburgert majszoló, elég leharcolt férfi összefogott hajjal, de nem értettem, hogy miért áll egy nő mellette. Tesó? Elhozta, mert döntésképtelen? Na mindegy a barátnőm szerinti négy nagy lépést megtettem, és gyanakvóan megkérdeztem, hogy ugye nekünk kell találkoznunk 4-kor? Erre a mellette álló nő támadólag rátámadt a férfire: mi van Józsi, erről még beszélünk azért. (A feleség volt). És abban a pillanatban megkoccantotta a vállam egy férfi hátulról: bocs, de nem tudtalak időben visszatartani. És ő volt aztán a Nagy Ő. Sokat nevettünk aztán ezen. Ilyen is van. Nem tudom mit élhetett át a nős férfi, jobb nem belegondolni. Vidám Szinpadra való jelenet volt pár másodperc alatt.

    10
  • Attila küldte
    február 14. 16:24

    Igen kedves Tünde, talán jó téma, de az igazság, hogy itt szinte mindegyik jó és mindegyik érint szinte mindenkit! Egyikünk gondjai sokszor a másoké is. Nagyon beletrafált a Fórummal a Balázs mert egyik kedvenc olvasmányom és talán más itt levő tagnak is. Kár, hogy egyelőre talán 20-30 tag posztol. Az ember itt kiadja a személyiségét egy kicsit, ezáltal egymást jobban ismerjük, mintha csak a proflját néznénk! Ki gondolná rólam, a profilom olvasva, hogy egy ilyen "sükebóka" van mögötte. De az írásaimból, gondjaimból kiderül. Magam is mikor nézem, számtalan tagról nem gondolná, hogy a társkeresés, akár a legcsekélyebb gondot okozná neki és mégis itt van és ecseteli a gondjait. Egy kicsit lehull a lepel rólunk! Ami jó tud lenni, főként ha egy hölgyet takar! Imádom a lepel lehullásokat! De evvel mindegyikünk így van! Putty,...... lehull és szép az élet! Voltam több társkeresőn de ezt kedvelem a legjobban és valahogy a társaság is egy kicsit más. Nem tudom miért de más arcok vannak mint másutt. Mennyi minden történik a társkeresőkön az emberrel!! Szinte követhetetlen. Már szinte mindenki ismer mindenkit! Mindenki tudja a másikról, hogy na ez az, akinek nem leszek a párja! És akkor? Gyakorlatilag nincs új arc......Aztán a régi is egyszer csak eltűnik a lapról!!! És bár a reinkarnációban nem hiszek de mivel napokkal később újra látom új névvel egy újabb tk. oldalon, akárcsak magamat.....háát, meginogtam kissé! Rögtön új névvel friss áruként kínáljuk magunkat, ott vagyunk a spitzen, hihetnénk egészen addig, míg nem nézünk szét! Mert szétnézni, akár az úttesten, azért itt is érdemes, noha itt ugyan nem az életünkkel játsszunk de azért érhetnek meglepetések! És érnek is! Az első, hogy mindjárt megnézzük, hogy nem-e ugyanott vagyunk véletlenül, ahonnan jöttünk? De nem....... csak az arcok ugyanazok! És a képek! Mint ahogy a lejárt árut átcímkézik bizonyos helyeken, úgy nevezik át magukat a tiszteletre méltó sorstársak! Úgy látszik megvan az örök élet titka, mert valahogy nem öregszik senki! Nem fog az idő ezen a társaságon. Van, akit láttam már több éve is ezeken a felületeken! Ugyanazokkal a fotókkal! Na jó...nem egészen azokkal, jobbakkal.... Mert a technika azért csak fejlődik........Ugyanis, voltam fenn régen is és azt hittem megtaláltam az igazit, de ugye más a hit......és más az élet! Szóval, a végső konklúzió, hogy akármelyik tk.-ra megyünk, szinte ugyanazok az arcok fogadnak ismerősként, hisz ők is úgy gondolkoznak, ahogy mi! Mert emberek vagyunk, nem? Örüljünk, hogy amin vagyunk most, az nem ilyen. És az örök fiatalság titka? Ki így, ki úgy szépíti magát! Van aki fiatalabb kori képet tesz fel, van aki gyönyörű autó és ház előtt állva fényképezteti magát, van aki távoli nyugati országokból keres társat, ez most a trend. (tudni illik, ott nagy társhiány van). Ezek sokat dobnak az ember megjelenésén és a korán! Érdekes, hogy Szibériából és Etiópiából, nagyon ritkán keresnek társat! Vajon miért? A mézes madzag el van húzva a társkeresők orra előtt, pedig lehet, hogy a Hawaii szigetekről, Svájcból, az USÁ-ból író társkereső épp a szomszéd faluban lakik és mikor a távoli országból "hétvégére" haza látogat, naná...hogy nálad akar megszállni! És felpróbálni! Később a FB-on meglátod pesti panellakásában a családdal! Mert annyi mindent hall az ember.......De szerintem ezek csak mendemondák

    3
  • Tünde küldte
    február 14. 13:05

    Szia Attila ,ez egy jó téma. Évekkel ezelőtt,egy társkeresőn regisztráltam.Általában 2 hétnél tovább sosem maradtam . Az" Első találkozás" az ami már egy éve számomra a facebookot is hellyettesiti,de szerintem nagyban a közösségnek is és Balázsnak is köszönhető a korrektség ,s a fejlesztések miatt is. Szóval réges-régen történt egyszer ,hogy szimpatikusnak jelölt egy férfi tőlem 200km- re élt,de mivel a családom is ott él,gondoltam nem lesz gond a találkozással,csak nyilván ezt első körben nem akartam biztatásnak megirni...maradtam a távoli hölgy.Pár üzenet váltás után nem tolakodóan, de megkért nem e lehetne facebokon folytatni a beszélgetést.Hm..gondoltam ..legyen. Ám a férfi el-el maradt az üzenetekkel,s irta,,a kifogásokat,amik eddig érdekes nem jutottak eszébe.Távolság stb...Eközben az unokatestvérem boldogan adta hirűl van egy közös ismerősünk,aki neki udvarol s már találkoztak is.. .Hm gondoltam sok boldogságot s nagyon örülök..Eltelt pár nap s láttam a sűrü like-t a fotói alatt a férfitől. Rákérdeztem konkrétan, hogy esetleg Ő e az.Hááát igen, Ő volt. .De mint kiderűlt nagyon rámenős volt az első alkalommal,,igy szakitottak is...persze,,az okos nők nem adnak ki minden információt.Tulajdonképpen örültem ennek. A végén jót nevettünk...,hogy lám lám nem is gondolta ,hogy rokonok vagyunk.. Tanulság :Kicsi a világ...a női megérzések működnek.....még jó hogy keveset irtam magamról, ,Mi több,igaz ritkán használom a facebokot,de megjelölni nem fogok mindenkit ismerősnek,itt a lehetőség üzenet váltásra sajátban ,utána a messengeren is lehet levelezni.

    5
  • Attila küldte
    február 14. 10:35

    Jó, hogy Balázs kitalálta ezt a Fórumot, és gondozza is, mert látom, nagyrészt mindenkit érdeklő kérdéseket vet fel. Az "Első Találkozás" más, mint a többi, vagy más társaság jön és sokkal de sokkal komolyabb attól, hogy az emberrel túl nagy hülyeségek történjenek! A kérdések, felvetések komolyak de egy idő után el is fogynak. Mindig komoly dolgokról van szó és mindig ugyanaz a kb. 30-40 ember szól hozzá. Ki kellene bővíteni a kört, fel kellene dobni vidámabb történetekkel, hisz nyilván mindenkivel történt ilyen. Talán megér egy próbát. Legtöbbünk volt más társkeresőn és csalódott bennük ( jómagam is) de sok hülyeség esetleg történt velük. Mert ugye van a mondás, hogy a "szépség múlandó de a hülyeség örök" Na ennek én tipikus esete vagyok.! Nem a szépségnek , mielőtt valaki összevonja a szemöldökélt......a hülyeségnek! Közreadok egy esetet, ami az egyik általam látogatott társkereső oldalon történt.Hacsak nem az, hogy itt írogatok. Íme a kezdet: "Rumli"-s egy történet. Mert akkor ezen a nick néven voltam. Hogy ez a hülye név miért jutott eszembe? Mert kitartó ember vagyok, (ami nem csak a ben előnyös dolog) és kerestem már egy ideje egy másik tk-n is. De nem találtam, illetve, találtam is meg nem is de a vége az lett, hogy leiratkoztam. Különös egy társaság volt ott. Nem tudtam beilleszkedni. Vagy ők nem tudtak hozzám illeszkedni? Az is lehet! Finom ember vagyok és visszahúzódó is, mint az írásaimból is sugárzik és igazán nem szeretem a tolakodást! Ezért nem is szoktam tömegközlekedéssel menni sehova! Kinek van szüksége arra, hogy sok ismeretlen hölgy kihasználja a tömeg adta lehetőségeket és dörgölőzzön az emberhez! Ugye senkinek! Tudtam! De hogy visszatérjek a témához, "amarillisz" néven ténykedtem a másik tk-n és pusztán a név sokakat felháborított és felbátorított! Ez utóbbi nem egy rossz tulajdonság de ha rajtam csattan, az már nem igazán....Mert az amarillisz, mint tudjuk egy virág és mivel a kiskutyám sokkal előnyösebb megjelenésű, mint én, az ő képét tettem fel, csalétek gyanánt. A magamét sehova, mert nem akartam az embereket sokkolni, mindjárt az elején a sajátommal. És elkezdtek kombinálni az emberek! Bizonyosak! Leginkább bizonyos emberek. És megkezdődött a levelezés és mint az elején szokott lenni, tapadtak a tagok, mint legyek a légypapírra. Szép az élet, gondoltam és már toltam is a válaszokat, de az egyik levél nagyon ráhajtós volt. Vagy rám! Nosza, email címen kényelmesebb és meghittebb, Meg is adtam a címet, ami lefike@xxx volt. A Lefike, az előző kutyám neve volt (Lefety Lénárd a jó öleb) De ezt olyan nehéz kimondani, ezért csak Lefike! És miközben vígan leveleztünk a mailen, egyszer csak jött a vallomás, hogy ő tulajdonképp egy pasi! Fúúúúúj! Phö és mindjárt kimegyek hányni de inkább csak megtántorodtam és vizet kértem, nemlétező partneremtől. A csóka szerint az amarillisz mint virág nőkhöz illő név és a kutyus a képen meg női kutya! És mikor az email címet "lefike" megtudta, szinte biztos volt benne, hogy neki való vagyok. Én viszont tudtam, hogy nem és finoman, diszkréten ugyanakkor tapintatosan elküldtem a jó édes.....Hova is? Na de sebaj, előfordul az ilyesmi, a legjobb családban is gondoltam és nosza csapjunk a lecsóba....Már nyitom a következő levelet és egy tiszteletre méltó hölgy ecsetelte benne a másságát ugyanakkor üdvözölve jószerencséjét, hogy rám talált, mert biztos benne, hogy ilyen felhasználónév, kutyakép és email cím mögött csakis egy másik hölgy bújik meg! Aaaaaaóóóóó! Ez már fájt. Mert nem vagyok hölgy, és leszbi sem, meg sem és egyáltalán! Ennyit a névről. Próbáltam Terminátorra😁 változtatni mert az ugye elég igazi de a rendszer nem tette lehetővé a névváltoztatást! Gondoltam leveszem a kutyus képét és felteszem a magamét, lesz ami lesz alapon! És mivel igen igazinak akartam látszani, feltettem egy terepszínű kommandós szerelésben készült képemet! Na most mondják, hogy leszbi vagy vagyok! Nem mondták.....de azt többen, hogy " végig nem mennék veled így az utcán".....Hmmmm......Kihasználva és feszegetve agyi kapacitásom végső határait, rájöttem a igaziság igazolására a legjobb, nem a látszat, hanem a igazi életszemlélet, a hölgyekhez, az elesettekhez, a gyengébbekhez való hozzáállás. És a , az nem? Kérdezhetné valaki....! Naná, hogy az egyik legfontosabb, csak nem akartam említeni, mert mint tudjátok.....finom ember vagyok!

    1 5


Rólunk

Az Első Találkozás, egy teljesen ingyenes társkereső oldal, ami kifejezetten a komoly kapcsolatot kereső nők és férfiak számára lett kialakítva.

A társkereső fórum lehetőséget biztosít, hogy feltedd a párkereséssel kapcsolatos kérdéseidet vagy éppen tanácsot kérj egy témában.

Elérhetőség

magyar társkereső

Első Találkozás - Társkereső a komoly kapcsolatot keresőknek

Budapest

Budapest

1214

Rakéta utca 33.

+36 (1) 604 3102