@Lajos: „idehazudott” Mi van?

Srácok! (ha lehet így kezdeni...), tele vagyok tervekkel! Utazás: Thaiföld, Zanzibár, Omán, Vintage érzés: Akai kazettás deck + erősítő. Lakás: totál felújítás, és persze a párkapcsolat valamiféle rendbe tétele, de! De ettől én még boldognak érzem magam, max. akkor vagyok szomorú, amikor az összes kávéspohár a mosogatóban várja sorsát és kénytelen vagyok elmosogatni őket, ha kávézni akarok. 🙂 Ez van. Beléd szerettem. Vagy fordítva, de ez már Geszti Péter. 😄

@Csaba: Egyfelől írtam ezt: „de azt elismerem, a boldogság fogalmát mindenki magának definiálja”. Másfelől magam is kettősséget érzek itt. Ugyanis, ha nincsenek célok, gondolatak, akkor lényegében kiüresedett az élet, nincs motiváció az életben maradásra, tehát az nyilván nem jó. Azaz a célok és gondolatak hajtanak előre, az adja a motivációt, hogy cselekedjünk a gondolataink, céljaink beteljesítése érdekében. Ámbátor, ha vannak gondolataink, céljaink, az egyúttal azt is jelenti, hogy azokat még nem értük el, tehát valamiféle hiányt szenvedünk. Ez utóbbira utaltam, amikor azt állítottam, nem lehet boldog, hiszen épp hiányt szenved valamiben. Ez egyébként érdekes felismerésre juttat. Számomra ebből az következik, hogy abban a pillanatban, hogy valaki eléri a teljességet, tökéletes boldogságot, szükségképpen el kell veszítse az életét motiváció hiányában. Avagy addig van élet, amíg van egyfajta kielégületlenség, éhség, elégedetlenség, ennélfogva célok. Töprengeni valamin butaság lenne? Vagy ez úgy van, hogy egyeseknél ott a bölcsek köve, én ostoba meg csak tűnődöm olykor az élet mibenlétéről?

@Lajos: Különös képzettársításaid vannak Magyarországról. Nekem szép dolgok jutnak eszembe a hazámról. Ez egyelőre egy biztonságos, jó hely, s valóban vannak, akik ezt a nyugalmat igyekeznek tönkretenni.

@Csaba: Most konkrétan nem tettél, éppen csak Észak Koreában van szerinted nagyobb szólás és gondolati szabadság, mint akár ezen a fórumon, akár nyugat európában!

"@Lajos: Németországban hozzászoktál a cenzúrához és már itt is hiányolod? :)" Ez a mondat jó humorról árulkodik és jót mosolyogtam rajta. Még a mosolygós jelet (:)) is értettem. De az érzéketlen, fejletlen humoromat félretéve valaki érzi milyen szánalmas ez a mondat? (Talán csak azzal lehetne fokozni, ha valaki ciril betükkel oroszul teszi fel ezt a kérdést...)