@Tibcsi Szia! Álmodozni bármiről lehet. A lényeg hogy küzdj az álmaidért. Sose hagyd hogy bármi megakadályozzon a célod elérésében. A valósággal viszont jobban meg kell küzdened. Mert eléggé nehéz és hoz váratlan dolgokat. Viszont ha erős vagy és kitartó akkor lehet el tudod érni azt amire gondolatsz! De lehet hogy nem sikerül. Viszont ezt nem kell kudarcként kezelni. Hanem annak kell lennie a szem előtt hogy legalább küzdöttél és megprobáltad amit el szerettél volna érni.

@Anna: Lehet, hogy rosszul álmodozom, engem gyakran elszomorít. De dolgozom rajta, hogy változtassak ezen.

Álmodozni szabad... azt nem értem a kérdésben, miért tenne mindig szomorúvá? Ha a társkeresés a téma, hát igen... ki nem gondol arra, hogy de jó lenne már megtalálni az alma másik felét? Ezért vagyunk itt! Erről miért lenne szomorú álmodozni? Mert attól félünk, hogy nehéz lesz megtalálni az illetőt? Erre a kérdésre a válaszom: Igen, néha nekem is vannak keserves perceim. Azt már láttam, hogy vannak komoly érdeklődőim, tehát attól nem félek, hogy senki se fog keresni. Attól félek, hogy nagyon nehéz lesz megtalálni valakit, akivel összeillünk! Arra is gondolok, lehet hogy egyedül fogok maradni. De aztán azzal biztatom magam hogy valahol csak létezik, KELL hogy létezzen! Ezt szoktam elképzelni és, furcsamód, nem szomorú leszek hanem boldog, amint elképzelem, hogy megölel... már nagyon várom őt...

@Ildikó: Egy ilyen jó csaj, tökéletes mosollyal miért akarná feladni az álmait? Csinos vagy, fiatal... Mindent elérhetsz. A "szabad-e" szerintem rossz kérdés... "Kell-e" lenne inkább a helyes... És igen, mindenkinek kötelező. Nagyon lehangoló azokat a kommenteket és naplókat olvasni, akik már feladták minden álmukat... Csak enni-aludni kapuzárásig???

Szabad-e álmodozni, ha az végül szomorúvá tesz? Voltak-e álmaid, melyeket már feladtál? Ha még nem adtad fel, s dédelgeted, milyen érzéseket okoznak?