Sajnos,magyarországon nem hallottam olyan társkereső oldalról,ahol direkt foglalkoznának,lelkileg,vagy mentálisan beteg emberekkel.Pedig,szerintem lenne rá igény,mivel nagyon sok ember küzd mentális problémákkal,és ők is szeretnének boldogok lenni,társra találni.A hasonló problémákkal élő emberek,valószínűleg nagyobb eséllyel találnának párt maguknak.Sok ember,titkolja a betegségét,és inkább nem is próbál társat keresni,mert fél,a megaláztatásoktól.Magam is találkoztam az orvosnál olyan emberekkel,akikről soha nem gondoltam volna,hogy problémájuk van.Mindenki próbálja titkolni azt,ami nem i eredetű betegség.Sokak szerint,nem is létezik olyan,hogy lelki baj.Sajnos magyarországon,a többség,(tisztelet a kivételnek!)úgy gondolja,hogy aki mentálisan beteg,az bolond,az nem való semmire,és nem is érdemes kezdeni vele.Pláne,nem kapcsolatra.

Károly, nekem sokkal összetettebb a betegségem, mint a szociális fóbia vagy pánik betegség. De ez nem publikus, nem tartozik a "nagyközönségre". Egyáltalán nem baj, hogy elindítottad ezt a fórum témát, sőt kifejezetten örültem neki!!!!! Én sem igazán jutok el a beszélgetésig, csak ritkán. Régebben fent voltam egy rakat társkereső oldalon de végül töröltem az összeset (vagyis a fizetősöket) mert használhatatlan volt, én meg nem fogok ilyenre pénzt áldozni. Én több fórumban is beszéltem a problémámról, de részletesen nem tértem rájuk ki, mivel ez publikus információ. Nekem a legnagyobb problémám abból fakad, hogy nem tudok miatta dolgozni... (+ más okokból sem). És ez a tény (plusz az, hogy ez pszichés/mentális betegség) rá nyomja a bélyegét az egész ismerkedésre. Ha az elején elmondok mindent részletesen, akkor sok sikert kívánnak és többet nem írnak vagy letiltanak, stb... Ha meg nem mondom el, akkor folyton célozgatni szoktam rá, hogy van valami, hogy ne higyjék azt, hogy lustaságból nem dolgozom. Mert nem azért!!!! Ezt azért teszem, mert túl őszinte vagyok és úgy elmondanám.... De félek elmondani és nem hiába! De ezt ugye egy egészséges ember nem értheti. Pedig manapság még egy egészséges ember számára is nagyon nehéz munkát és társat találni... Nekünk pedig 100-szor nehezebb. De én akkor sem adom fel!!!! :) ;)

Péter, kezet foghatunk! Nekem alapból több évbe kerül egy randiig eljutni, volt olyan hogy egy hónapban 3 is lett volna, de mind lemondta. Az egyik közvetlen a randi napján. Mivel nem mondtam el neki a betegségem, csak annyit, hogy izgulok nagyon, és majd ha talizunk, valamit el kell mondanom. Már kész volt a forralt bor, vártam az időt, aztán megnéztem fb-on hogy írok neki, erre egy elutasító levéllel le tiltva találtam szembe magam. Később már hiába kerestem, és írtam hogy mit akartam elmondani, nem reagált. volt olyan lány, aki kerek-eperec megmondta, hogy 6 másik pasival ismerkedik és fog találkozni. Én hülye meg belementem. A poén benne, hogy abszolút nem tetszett a lány. Teljesen másképp nézett ki, mint a képeken. De nem mondtam neki, kíváncsi voltam kit választ.. Sajnos nem engem választott pedig jól esett volna elutasítanom :) Rengeteg borzalmas randim volt... Volt hogy nagyon tetszett egy lány, ismerkedtünk, beszélgettünk, de közben összejött egy másik pasival. Később jött egy hívás, hogy van-e még kedvem vele ismerkedni, talizni, mert a pasival szét mentek. Iszonyatosan bejött, de idáig nem süllyedek. annyi tartás van bennem... Mondtam neki, hogy bocs, de ha ló nem lehetek, szamár sem leszek és kinyomtam. Ezen kívül millió katasztrofális randim volt, de volt hogy 4-5 évig minden nap ismerkedtem (szó szerint) és semmi... Még nagyon tali is alig volt. És még mennyi ilyet tudnék mesélni...... És mennyit baltáztam el... (olyat is, akivel kölcsönösen meg volt a szikra - több ilyen is volt). Áááááááá hagyjuk is..

Kedves Károly! Szerintem van esélyed Neked is párt találni, mert olvasva ezt a fórumot, csak még jobban megerősött bennem az a tudat, hogy vannak még normális értékrenddel és gondolkodással rendelkező emberek. Legyenek akár nők, akár férfiak. Csak az a lényeg hogy higgyél ebben a dologban, és ne add fel többszöri sikertelen próbálkozás után sem.

Szerintetek van esélyem,pánikzavaros emerként itt,vagy más társkeresőkön,párt találni?Mi a véleményetek?És az ilyen betegséggel küzdő emberek közül,a férfiaknak,vagy a nőknek van nagyobb esélye,a pártalálásban,társkeresésben?

Sziasztok.Köszönöm a hozzászólásokat.Elnézést,valószínűleg félreérthetően fogalmaztam,az első írásomat.Én,kb 20 éve járok szakemberhez,és különböző terápiákra.Az orvosom azt mondta,hogy a pánikzavaraim,csökkenthetőek,de teljesen, nem fognak megszűnni.Én már el tudom fogadni magam olyannak,amilyen vagyok.A társkeresőn,a hölgyek nem tudnak így elfogadni,ahogy vagyok.(Úgy látszik,hogy itt mindenki egészséges,csak én nem).Azért vagyok itt,hogy egy olyan hölgyet találjak,aki esetleg hasonló problémákkal küzd,és el tudna fogadni úgy,ahogy vagyok.Sokan nem ismerik ezeket a betegségeket,és inkább elutasítják az ezzel a problémával élőket.Pedig én is tudok teljes szívből szeretni,szeretetet adni,és én magam is,szerethető ember vagyok,nagyon sok,jó tulajdonsággal.Szóval,nem szakemberre van szükségem,hanem egy olyan hölgyre,aki úgy tud szeretni,ahogy vagyok.De egyre jobban azt gondolom,hogy ez szinte lehetetlen küldetés.Más oldalakon is próbálkozom,de mindenhol,csak negatív tapasztalataim vannak.;Üdv Károly.