Köszönöm szépen az őszinte hozzászólásaitokat! Annyira fontos és hasznos dolgokat fogalmaztok meg tűpontossággal. Mindenkinek a válaszában vannak gondolatok, amivel azonosulni tudok. A súlytöbblet, amiről szó van, az kb. 5-7 kg, ami akár ledolgozható. Az én értékrendem szerint elsősorban mindenkinek saját magának kell megfelelni. Ha az megvan, akkor ahhoz kell a társat választani.

@Gyöngyi: Kedves Gyöngyi! A kapcsolat létrejöttében - ahogy fogalmaztál - a " belső értékek " egyáltalán nem számítanak. Azok csak később fognak megmutatkozni, az évek során. Viszont a személyiségünk megnyilatkozása, ( türelmes , kedves kommunikáció, hang , gesztusok, udvariasság, figyelmesség, stb.) az első időszakban alapvetően fontos. Mindezek mellé pedig lényeges lehet a külső varázsa, és elsősorban a uális vonzalom. Ezt persze a kettő ötvözete adja, de a látvány által gerjesztett gondolat jelenik meg először, és aztán erősödik, ( vagy lankad ) amikor megszólal a másik.... :))) A férfiak egy része ( egy jelentősen kisebb hányada ) szereti a "testsúly felesleget", döntő többségük nem. Ezen lehet szintén vitatkozni, attól még ez tény. Ezen kívül az sem mindegy, hogy az milyen mértékű, mert nagyon nagy számban vannak túlsúlyos társkeresők. Természetesen a születési adottságokkal nem összekeverendő - ide tartozik a magasság is - / Nem csak a saját véleményem, hanem általam ismert nők véleménye is, hogy a túlsúly komoly gátló tényező. A kisebb súlyfelesleg az nem , ( az ugye nem 15 - 30 kg ... ;) ) A kérdésedre válaszolva viszont azt tudom mondani, hogy az élő találkozás felül írhatja ezt. Nagyon sokan nem férünk bele az ideálról alkotott képbe, és az összhatás egy ismerkedés elején rendre felül tudja írni ezeket az elképzeléseket. A fotóról annyit, hogy csak részben meghatározó ( pl arc ). Beszélgess videóhívásban, és akkor tudsz dönteni a találkozásról! Tehát szerintem paraméterek alapján döntést hozni felesleges, magunkat rendbe tenni pedig "testsúlyilag" és persze mentálisan is féltétlenül érdemes. Az új társhoz egy megújult külső és egy új attitűd kell. Itt jön be a nagy kérdés, hogy akkor ezt miért nem a réginél tettük? .... :) Üdvözlettel: Rob

Nekem még egy kapcsolatom sem azért ért véget, mert nagy a fenekem. :D Pedig nagy. Mindig is az volt. Javarészt genetika. Nem eszek gyorskaját, nem iszom cukros lötyiket, nem falom táblaszám a csokit. Oké, sok ülőmunka... Biztosan sportolhatnék többet, és biztosan ehetnék gondosabban, de ettől még nem lennék megfelelőbb annak, aki amúgy nem úgy látja a világot, ahogy én. Kizárólag nézet- és értékrendbeli különbségek és kommunikációs problémák okoztak eddig problémát a kapcsolataimban, és kétlem, hogy ha kevesebbet mutatna a mérleg, akkor ezek a problémák eltűntek volna. Olyan nyilván van, hogy valaki eleve nem közeledik, mert nem tetszik az alkatom. Pedig egyébként lehet, hogy azonos véleményen lennénk sok mindenben - nos, akkor nekünk nincs dolgunk egymással. :) És egyébként nem csak az idősebbek kedvelik a gömbölyűséget, nekem 4 évvel fiatalabb volt az exem, és 10 évvel fiatalabb volt a legutóbbi udvarlóm. És hogy nem velük vagyok, az nem a kilóknak, és nem is a korkülönbségnek tudható be...

@Gyöngyi: Kedves Gyöngyi! Szerintem az előttem hozzászólóknak igazuk van- több vonatkozásban is. Nem vagyunk egyformák, aki pl. keményen edz, hogy jó formában legyen, az nyilván hasonló gondolkodású társat is keres. Ezt egyszerűen el kell fogadni. Aki azonban pontos kg határokat ad meg, ott érdemes elgondolkodni, hogy lehet, hogy most elfogad, de biztos akarok hosszú távon egyfolytában megfelelni egy ilyen elvárásnak? (Pláne ha nem tudok, mert ahogy @Péter írja, azért a realitásokat is látni kell.) Azon is elgondolkodnék, hogy ez miből fakad? Mert az tud elfogadni teljességében egy másik embert, aki önmagát is el tudja fogadni. Azt gondolom, hogy aki viszont nem tudja elfogadni önmagát , azzal nem lehet egyenrangú partnerkapcsolatot sem kialakítani.

@Gyöngyi: Szia Gyöngyi! Szerintem lehet egy fotó kapcsán elzárkózni az ismerkedéstől, hiszen van olyan ember, aki egész egyszerűen nem tetszik. A plusz testsúly viszont önmagában nem zárja ki az ismerkedést - nálam legalábbis -, én a koron kívül nem is adtam meg semmilyen paramétert. Nem ma kezdtük, és így 50 felé szerintem , az a fickó, aki azt vallja, hogy egy gömbölyded hölgy nem lehet vonzó, nőies, i, az egész egyszerűen háttal áll az életnek. Egy fiatalembernek viszont a súly lehet eleve kizáró ok, azt el tudom képzelni, hogy a kora miatti tapasztalatlansága és a srácok általános felszínessége - tisztelet a kivételnek - miatt elszalaszthatja a bájos lányokat. A félreértés elkerülése végett aláhúznám, hogy nem arról beszélek, amikor egy öregedő fickónak mindegy, csak nőnemű legyen az illető, a fiatalok pedig válogatósabbak. Hogy is mondjam... van, aki nem érzi a bor nemes ízét, érted?