Viki, 43

Nem szórakozást keresek, nem programot, és nem „majd meglátjuk”-ot. Én megérkezést keresek. 43 éves vagyok, és abban az életszakaszban, amikor az ember már nem ígéreteket gyűjt, hanem valódi kapcsolódást választ. Olyan nő vagyok, aki szeret beszélgetni, nem felszínesen, nem megszokásból, hanem kíváncsian, figyelmesen, jelenléttel. A mélység nem ijeszt meg, sőt: ott érzem magam igazán otthon. Tudok nevetni, viccelődni, csipkelődni, de nem rejtem el az érzéseimet humor mögé. A szívem érdeklődő, az eszem éber, a lelkem tapasztalt. Voltak csalódásaim, de ezek nem megkeményítettek, hanem tisztábban látóvá tettek. Pontosan tudom, mit nem keresek: nem kapcsolatot, nem felszínes szórakozást, nem egóvezérelt, narcisztikus játszmákat. Nem akarok bizonygatni, megfelelni vagy kapaszkodni. Olyan kapcsolódásra gondolatom, ahol mindketten jelen vagyunk, és nem elmenekülünk az érzések elől. Olyan, korban hozzám illő férfit keresek, aki figyelmes és érdeklődő, akivel lehet beszélni mindenről, gondolatokról, félelmekről, örömről, csendről is. Aki okos, türelmes, van humora, és nem ijed meg a nehézségektől, mert tudja, hogy ott kezdődik az igazi mélység. Fontos számomra a vonzalom is: jó, ha van kisugárzás, tartás, jelenlét. Nem tökéletességet keresek, hanem valódiságot. Ha csak könnyű szórakozást, gyors visszaigazolást vagy felszínes flörtöt szeretnél, nem én vagyok az utad. Ha viszont te sem állomást keresel, hanem megérkezést, ha tudsz figyelni, beszélgetni, nevetni és mélyre menni, akkor írj. Nem ígérek könnyű utat, de őszintét igen.