Vilmos, 53

1992-ben kezdtem az első naplómat írni egy Isten élmény után. A házasság kötésemig volt erre időm, aztán 20 év kimaradt. Majd 2017-ben ismét arra vitt ez az emlékezés, hogy elkezdtem újra. Azóta könyv is lehetett volna ebből, de egy íróklubban felbukkant egy naplós lány, aki ugyanazt a sílust meg is jelentette. Toldi Éva - Menny a földön. Második könyvében pedig a napi bejegyzéseit mutatta meg a nagyközönségnek: Napi Jézus. Tudom nem idevaló téma ez, de mégis. Neki a szerelme Jézus volt. Nagyon hasonlót írt le, mint a párkapcsolatokban is elhangzanak egy randi alkalmával. Tulajdonképpen mindenkinek ajánlom a naplózást a randik után is. Mert én ráadásul diszlexiás is voltam amiből kigyógyultam. Semmi nem maradt meg a fejemben. A mondás is úgy tartja: akinek nincsen esze, legyen notesze! Ráadásul helyesírási analfabéta is voltam, mégis arra vitt a sors, hogy merjek belevágni levelezésekbe. Talán mára ez is sikerült. Ma találtam rá erre az oldalra. Végre olyan helyre, ahol valakit lehet találni. Sok kudarc és ismerkedés a különböző párkereső oldalakon és villámrandikon. Megértem sorstársaimat, akik valóban barátkozni szeretnének amiből kialakulhat egy hosszútávú kapcsolat. Így a naplómban ez a nap egy kezdőnap itt.