@László: Nem, a szeretet nem bonyolult. Minden tesz egy kört az univerzumban, s ha más nem is, egy kismacska, vagy egy szúnyog visszamosolyog rád. Ergo rólad az szól, amit te adsz, amit más ad, az meg másról. Ez ilyen egyszerű. Tehát szabadon eldöntheted, ami számodra jó érzés belőle, azt őrizd meg, ami meg nem jó, az meg nem a szeretet, hanem csak az elme. 🤗

@László: Számomra teljesen érthető, amit mondasz és egyet is értek vele. Ha én azt mondom valakinek, hogy szeretlek, nagyon szeretlek – ezt én nem tudhatom. A saját érzelmeim megítélésében nem vagyok kompetens – ezt a másik tudhatja, de leginkább érezheti, ha jól szeretem. Ő tudja, hogy ez igaz, vagy nem, nem én. Mert ha könnyebb velem az élete, ha szabadabban él, ha jobban el tudja viselni az élet terheit, akkor szeretem. Ha rosszabbul él velem, ha tudatosabban él, ha mindenféle terhei megnövekednek mellettem, akkor nem szeretem. Kevesen tudnak jól szeretni, de csak azért, mert nem a másik igényeire figyelnek, hanem a magukéra. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a saját igényeink nem fontosak, inkább azt, hogy az az ideális, ha mindkét fél figyel a másik érzéseire, mindeközben a sajátjaira is és ez könnyedén megy, erőfeszítés nélkül, szívből jön, áramlik.

@Hajnalka: Kedves Hajnalka! Milyen ideális állapot lenne, ha csak a szeretet érzése lenne a világunkban és csak az áramolna minden felé az Univerzumban. Nem lenne pl, hogy "egy kanál vízbe is..", nem lenne kizsákmányolás, elnyomás, stb. Legalább egyszer már megpróbáltam az életemben azt, hogy elkezdtem áramoltatni kifelé magamból a szeretetet, az odafigyelést, stb. A vége az lett a dolognak, hogy még az egészségem is ráment erre a fajta " önfeláldozásra". Krisztust tudnám felhozni intő példa gyanánt. Ő is áramoltatta magából a szeretetét a világ felé és az lett a jutalma, hogy brutálisan megölték. Szóval értem, hogy áradjak, de biztos az, hogy érdemes mindenki irányába csak áradnom? (Egyébként az Univerzum egészét nem keverném az emberi szeretettel egy szintre, nagyon más dimenziók térben és időben. Az Univerzum totálisan érzéketlen az emberrel, a földi élettel kapcsolatban. Ha érdekelné egy icurka-picurkát is az, hogy mit teremtett eddig, akkor még most is élnének pl. a dínók. Az embereket meg mondjuk a Holdra vagy a Marsra, stb. teremtette volna. Ezzel szemben egy kb. 10 km-es sziklával eltörölte a dínókat a Föld színéről. Szóval a szeretet témakörét én meghagynám a földi élet dimenziója szintjén.) Bonyolult és összetett "problémának" érzem ezt a szeretet témakörét. Érdekelne még a különböző vallási felekezetekhez tartozó, vallásukat aktívan gyakorló emberek véleménye is a témával kapcsolatban, mert úgy látom, hogy ők is jelen vannak ezen a társkeresőn.

@László: A szeretet csak áramolni tud. Tehát, ha szeretsz, azt kiterjesztheted bármilyen élőlényre, sőt minden élőlényre. S mivel áramlik és tesz egy kört az univerzumban. A lényeg, hogy ne kösd semmihez és senkihez, csak áradj! 😍

Sziasztok Nálam a szerelem lassan jön, de volt már mikor gyorsan eszetlenül😊 A kettő közül talán az utóbbi a jó, de nem igazán tartalmas hosszú távon 🤷‍♂️ Îgy utólag belegondolva több esetben marad meg a lassú lebontású, hiszen a gondolat annál erősebb lesz! Ez az én tapasztalatom A szeretett viszont már egy másik dolog mert az több oldalú is lehet. Lehet szeretni család tagot, tárgyat, háziâllatot stb... Viszont a szerelemben a szeretet.. hát nem is tudom az inkább már a megszokás

@László: így már érthetőbb. De igazából már ismered valamennyire, amikor beleszeretsz.😉 Azokat tartom ellentmondásosaknak, akik egyik mondatukban állítanak valamit, a másikban pedig rácáfolnak. Vagy a tetteik nincsenek összhangban azzal, amit mondanak illetve gondolnak. Azt nem tudhatom, hogy ezt miért teszik: lehet, hogy bizonytalanok, de más oka is lehet. A kritikus teljesen más, nincs köze az ellentmondásossághoz.😊