Kedves Zsuzsa, kedves Éva, Köszönöm véleményeteket. Van egy pontos oka annak, amiért Zoltán 59 nem kedvel engem és beleköt mindenbe, amit írok, de ezt a privacy miatt nem mondhatom el. Hát igen, a stílus maga az ember. Lehet másféleképpen gondolkodni de a vita minősége minősíti a vitázókat...

@Zoltán: Sok mindennel egyetértek abból, amiket leírtál, kivéve egyet: Nem volt alja módszer töröltetni az "özvegyes" topikot, egy-két megnyilvánulás volt sértő és bántó, de ott ezt már kifejtettem... "Mindenkinek minden témában megvan a maga gyászideje. Emberenkét, ügyenként más és más. Az özvegyek, elváltak, elhagyottak is annyiféle (bármilyen) intelligenciaszinten vannak, ahányan vannak, ugyanannyi háttérrel. (Gyászolunk kutyát, állást, házastársat, párkapcsolatot, évet, bármit, ami akár jóleshetett is...) " ...ez nagyon igaz

Az igazat megvallva én már a topicban is inkább az általánosítás híve voltam. Kihangsúlyozom ismét, hogy csak a társkeresés szempontjából, de nem értem, hogy miért külön kategória az özvegy. Ha valaki úgy megy a randira, hogy "Sajnálom, hogy özvegy vagy" máris mindketten a múlttal foglalkoznak. Ismerkedés szempontjából az az egészséges, hogy közösen már csak a jövővel foglalkoznak egymás megismerése közben...

@Emese: Kifejezetten vonalas, prekoncepciózus, disztingválatlan, sértő és negatív leírni ezeket a "megállapításokat", kliséket, hogy az özvegyek ilyenek, meg ez így van (saját kijelentéseid). (Más esetekben pedig más, valamilyen szempont szerint kategorizálható, képezhető csoportokra a hasonlókat.) Az özvegyek is annyifélék, ahányan vannak. Akkor is, ha a látótered most addig terjed, amikről írtál. Mindenkinek minden témában megvan a maga gyászideje. Emberenkét, ügyenként más és más. Az özvegyek, elváltak, elhagyottak is annyiféle (bármilyen) intelligenciaszinten vannak, ahányan vannak, ugyanannyi háttérrel. (Gyászolunk kutyát, állást, házastársat, párkapcsolatot, évet, bármit, ami akár jóleshetett is...) Ki képzeli, hogy kiözvegyülni kizárólag idilli kapcsolatból lehet? Képzeli azt valaki, hogy senki nem keresi egy válás, egy szétment kapcsolat után a számára etalonná vált előzőt? Konkrétan ilyen "bemutatkozókat" olvastam (többet, és nem itt)! Nyilván utóbbi esetben mindentől is eltekintünk. A törölt/töröltetett (nagyon alja módszer) özvegyes topikban az özvegyeknek nem az volt a bajuk (jelezték!), hogy a tárggyal foglalkozik a topik, hanem ami azóta is megy, itt is, többek részéről, hogy ordas (hogy ne mondjam, primitív) kliséket húzogatnak egyesek az orrukra, úgy általában! Most itt éppen "az özvegyek" egyformák. Máskor "a férfiak", harmadszor "a nők". És mindezeket többnyire állítólag "felnőtt" emberek (mindenesetre az idő nem kis része elment már felettük) írogatják ide, majd szinte senki nem érti, hol a gebasz, hol marad a kapcsolat. Némi önreflexiós készség jót tesz, jelzem, soha nem késő beszerezni elkezdeni... Igen... És persze nem azért írják emberek azt, amit írnak, hogy megbántsanak valakit, csak éppen (általuk észrevétlenül!) megtörténik az, ami. A végeredmény ugyanaz, sikerül. Sokakkal ellentétben szeretek nem mellébeszélni, ha már egyszer...

@Zsuzsa: Én sem csak kötözködni tudok és nagyon szeretem az értelmes, kultúrált beszélgetést (vitát). Természetesen mindenki elmondhatja a véleményét, mindegyiket nagy érdeklődéssel olvasom. De nem értem, hogy tisztán a társkeresés szempontjából egy megözvegyült társkereső mennyivel másabb, mint egy elhagyott valaki... Legtöbbször akit elhagynak, az erősen traumatizált és biztosan valamilyen formában sérült, bezárkózott. Ebben miben más egy özvegy? Jó, azt el tudom fogadni, hogy nem csalódott, bizalmatlan, de a lelki sebek gyógyulása pont olyan fontos...

Kedves Lajos, egyaltalan nem te vitted felre a topikot. En is megertem az ozvegyeket, ex haziorvoskent sajnos lattam embereket egyedul maradni es tudom, milyen fajdalmas. A topik temaja a tarkereses volt es hogy milyen modon viszonyulnak ehhez az ozvegyek. Ugyanezzel az erovel az elvaltakrol is lehet irni. A bizalmatlansag, a harag... az ozvegyekben nincs. Mert igaz hogy itt mindenki tarsat keres de a mult befolyasolja az illetot. Az, hogy mit eltunk at, modositja azt hogy milyen ertekeket keresunk masban. Aki elvalt, vagy megcsaltak, vagy elhidegult, vagy o csalta meg a masikat... vagy ezer oka lehet meg. Ezt fel kell dolgozni. Akit peldaul megcsaltak, a jovoben bizalmatlan lesz mert attol fel, megint meg fogjak tenni vele. Aki sosem volt nos/ sosem volt hosszabb ideig parja, mondjuk minden parkapcsolata maximum egy evig tartott, az miert volt? MI a baj vele? Sok elvaltban felmerul ez a kerdes. Az ozvegyek, ha meg a parukat siratjak, nem lesznek lelkiekben szabadok arra hogy uj tarsat keressenek. Ezzel kapcsolatban mondtam el tapasztalatomat: egykoru ozvegy ferfi, nagyon rendes, stb, naponta tobbszor emlitette elhunyt feleseget hogy " o igy szerette a hust" meg " o nem szerette a piros ruhakat" stb. Ekkor megkerdeztem: Minden tisztelettel de feleseged meghalt hat eve es el van temetve, te pedig elsz es azt mondod hogy tarsat keresel es szeretnel jobban megismerni. - En is de csak ugy hogy mi ketten vagyunk ebben a kapcsolatban es nem harman. Megprobalta de tovabbra is mindig emlegette, reszben ez is az oka hogy nem ment tovabb a dolog. Ez a tapasztalat peldaul hasznos lehet valakinek, aki szinten egy ozveggyel ismerkedik. Az elhunyt naponta tobbszori emlitese rossz jel a friss kapcsolatban. De nem folytatom tovabb mert meg ujra veszekedes lesz a vege.