Az oldal használatát az üzenetek fogadásának beállításával kezdjed, mert valószínűleg te sem szeretnél egy olyan világban élni, ahol bárkihez szólhatsz, de mindenki elsétál melletted. Ha úgy gondolod, hogy sok üzenetet fogsz kapni, vagy máris túl sokat kaptál, kezdjed a legszigorúbbal ("Csak azok írhatnak nekem, akiket szimpatikusnak jelöltem")! Amennyiben úgy gondolod, kevés üzenetet fogsz kapni, és/vagy nem írt még senki sem már x ideje, kezdjed a legenyhébbel ("Bárki írhat nekem üzenetet ")... Továbbá elkezdeni/folytatni egy beszélgetést nem egyenlő egy házassági szándéknyilatkozattal... az ismerkedésnek akkor van értelme, ha tartalmaz ismerkedést is. Egy ismerkedést kapcsolattá mélyíteni meg akkor lehet, ha hajlandó vagy kommunikációra és problémamegoldásokra.

Fő az optimizmus... - Nem egyik csaj sem válaszol, hanem az az egy még nem kapott tőled levelet. - Nem ghostingol valaki, hanem helyet csinál az igazinak. - Nem nem tetszel senkinek, hanem még nem találtad meg azt az egyet, akinek tetszel... - Nem mindenkitől vársz választ, csak egy valakitől... - Figyelmet az érdemel, aki válaszra méltat, aki nem válaszol, azt tovább kell lapozni. - Bárki lehet az igazi, egy óra múlva is betoppanhat... Ha ezekkel nem értessz egyet, akkor tarts három hónap szünetet és töltsd fel az akksikat...

Szép napot mindenkinek ! Mielőtt ide beléptem, mejelent egy rövid tájékoztató : ne írjunk negatív dolgokat, ezzel ne vigyük negatív irányba az optimista társkeresőket. Nem kívánok senkit sem befolyásolni, csak az általam tapasztaltakat írom le. Arra fel kell készülni, hogy nagyon sok szimpátia jelölés és sok írásos megkeresés megválaszolatlan marad. Ez sajnos nem iskolázottság kérdése, legalábbis a feltüntetett adatok alapján. Talán annyi elvárása mindenkinek van, hogy egy - egy megkeresését pozitív vagy negatív formában nyugtázza a másik fél. Talán az még rosszabb , ha néhány levélváltás után tűnik el valaki szó nélkül. Azt mondják az okosak, hogy a kommunikációjának minősége jellemző az emberre.... vajon mi lehet a baj, mi hiányozhat belőlünk ?

@Marci: Ügyes! Ha a többieket lebeszéled a harcról, neked már csak az aratás marad. :) Egyébként a természet nem hazudik. Az ember az, aki az ösztönöket nyakon önti valamiféle álszent kulturális mázzal, majd utána reménykedik, hogy félhomályban megszabadulhat a ráerőltetett álarctól. Közben magához sem annyira őszinte, hogy átlássa, azt az álarcot, megfelelési kényszert fel sem kellett volna vennie.

@Lajos: Nyilván nem ismerem mindenki véleményét, de szerintem lehet kiterjesztően, általánosítva írni. Majd jössz, és megcáfolod, ha nem értesz vele egyet! ;)

Ez egy nagyon érdekes megvilágítása a dolognak 😀