Péter, 35

Történetünk főhőse Szergej Izotóp, aki elesett a nagy honvédő hátizsákban. 1938., Moszkva, sztálingózik a hó. Az ellenség megfújja a gyári szirénát – holnap közösen újat vesznek - és elindulnak haza a munkások a szerjózsa minden irányába. Hazafele tart Olga és Szergej is. Egy téren átmenve hallják, hogy a kocsmákból halk muzsikok szűrődnek ki, fejenként hat kabáttal régi orosz szokás szerint. Odabenn a tükrön fekszik hason Mása és Trotyakov, a nagy festő egy jelmondatot ír ki a falra: aki másnak ermitázs maga esik bele. Végül hazaérkeznek, ekkor Olga odalép az ablakhoz támasztott szekrényhez, kihúzza a fiókot és keresgélni kezd a kitüntetések közt. Majd megáll a keze, ránéz Szergejre és mondja: Válassz csillagot! Aztán bekövetkezik az, amit már nagyon régen várnak, egymáséi lesznek, Szergej fölkel, magára rántja gránáttépte tangóharmonikáját, és trojka szakadtából, és kibomló hajjal elindul haza, mint aki jól végezte Olgát.

Egyszer az állatok összeültek, hogy megvitassák, ki a legerősebb állat az oroszlán után. A medve az asztalra csapott és azt mondta, ő a legerősebb állat az oroszlán után! A farkas szintén felszólalt, hogy ő a legerősebb állat az oroszlán után! Az oroszlán megelégelve a vitát kijelentette, hogy utána a NYÚL a legerősebb állat. A NYÚL megremegett. A felesége oldalba bökte. Mit remegsz te hülye? Harapj meg valakit és az majd félni fog tőled. A NYÚL odament a medvéhez és pfff beleharapott az medve fenekébe. A medve azt hitte kicsi szúnyog csípte meg. Hátranézett és látta, hogy NYÚL az! Elnézést kért és elsomfordált. A NYÚL odament a farkashoz és annak is pffff beleharapott a fenekébe. A farkas azt gondolta dongó csípte meg. Hátranézett és látta, hogy a NYÚL az! Elnézést kért és tovább ment. A NYÚL el-szem-te-le-ne-dett. Odament a tigrishez és annak is pffff beleharapott a fenekébe! A tigris hátracsapott a mancsával és agyonütötte a kis nyuszit. A tigris ugyanis nem volt ott az értekezleten, és nem tudta, hogy a nyúl a legerősebb.

Szeptember 4. Ma megismerkedtem "Veronikával". Egy salakpályán futottunk össze. Sebkötözés közben beszélgettünk. Nevetve mondtam, hogy a combomon keletkezett hatalmas lyuk jól jött nekem. Ezentúl ebbe rakom az öngyújtóimat. Még a mentőautóban is dőltünk a nevetéstől. Szeptember 10. Ma Veronika felhívott telefonon. Kérte, hogy látogassam meg. Ő nem gondol rosszra, mert az édesanyja is otthon lesz. De ha otthon lesz akkor meg minek? Szeptember 16. Ma nagyon szép idő volt, kimentünk a Nagyerdőre. Egy félre eső padon összebújtunk és Vera azt mondta: csókolj meg! Ekkor a bokorból kiszólt egy tányérsapkás férfi, hogy engem is! Hazamentünk Szeptember 20. Ma elmentünk a Hortobágyra a kilátások miatt. Egy fának dőlve ölelgettük egymást. Szürkülni kezdett. Én is. Ekkor észrevettük, hogy egy stafétabotot szorongató ember áll mellettünk. Megkérdezte, hogy nem láttuk-e a váltótársát, aztán eltűnt. Megint hazamentünk Október Egész hónapban nem történt semmi. Én tablettákat szedek, Veronika pedig a kamatlábait. Január 3. Várunk. Vera azt mondja, már nagyon érik a gyümölcs. Nos, nem vagyok egy féltékeny típus, de remélem nem más szedi le! Január 14. Három telefonon hívtam fel Verát és az összes létező számból torkaszakadtából beszéltem, azt harsogtam, hogy nálam van a helyzet és egy lakás kulcsa. Holnap a Füredi úti hipermarkethez hívtam találkozóra és kértem, hogy az alkalomhoz illően öltözzön föl. Hurrá! Folytatás hamarosan