Csilla, 50

Profilképem teljesen aktuális,idén készült ötvenedik szülinapomon.

tapasztalatom: Kapok egy szivecskét,kedvencnek jelöl egy a profilomat meglátogató társkereső. Megköszönöm. Semmi extra,nem kezdeményezek,nem nyálaskodok,nem nyomulok,nincs lávcsi,puszcsi ,csak egy szimpla ‘köszönöm ‘. ..és az a személy,aki jelt adva magáról megnyomta a szivecske gombot a profilomon ,szépen csendben válasz nélkül hagyja a köszönő soromat. Érdekes jelenség.

igaz a következő idézet,így gondolom én is. Nekem a 'hú,de tetszel,'fantasztikus nő vagy,és hasonlóan túlzó szavak ,mondatok kábitásszagúak és nem kapom fel rájuk a fejemet. Ellenben ,ha valaki soraiból a szeretés képességét ,gondoskodást érzek ,az más..arra odafigyelek . Egy mondat, amit a nő talán a legjobban vár egy férfitól Hát az nem a "szeretlek", nem is a "kívánlak", nem is a "jól nézel ki", vagy hogy "szeretkezni akarok veled", mert hát férfi lassan nem meri kimondani, hogy "meg akarlak .... De nem ezek. A nőknek a programokon szoktunk mondani három mondatot, amit jó, sőt fontos egy férfinak mondani. Talán van benne azonosság is valahol. "Számíthatsz rám." A többi fentebb leírt mondatot könnyű, ahhoz elég egy jó pillanat, semmi feszkó, semmi szar helyzet, semmi depis nyomiság. Pedig a nőnek biztonság kellene. Érzelmi, testi, szexuális biztonság. Így lesz érthető, hogy az energia és legyen most szexuális energia is, nem csak arra való, hogy álljon, meg bírja a pasi, meg mondjon szépeket, meg legyen lágy meg érzékeny és nyitogassuk a szívcsakrát, hanem legyen ott. Lehessen rá számítani. Ne késsen, tartsa a szavát, oldja meg a dolgokat, végképp nem a nőtől várja a megoldást. "Ha szereted, ha fontos neked, akkor egyet adhatsz. Nem szavakat, nem ígéreteket, nem próbálkozásokat. Hanem a jelenlétedet. A biztonságodat. Azt az érzést, hogy számíthat rád, itt vagy vele, meghallgatod, ha beszélni szeretne. Ezt kell tenned. Ha szereted. Ha őszinte vagy. Ezt adod... Önmagad." - Csitáry-Hock Tamás

Kérlek,fogadjátok megértéssel,hogy pár egy-két mondatos levélváltás után nem megyek facere ,messengerre,és nem szeretnék telefonálni sem. Az ok egyszerű: Messenger,face a közvetlen ismerőseimmel használatos.Amíg nem érzem úgy,hogy szeretnék közelebb kerülni virtuálisan az új ismerősömhöz,addig nem szívesen látom a csetsorban,mert még idegen. Tehát nem arról van szó,hogy nem vállalom magam,vagy titkom lenne,csak a megérzéseim,az érzéseim visznek vagy nem visznek valakihez. Kell a tapasztalás,hogy kiérezzek a másikból valamit.

A hideget nem,de az adventi időszakot nagyon szeretem. A fények,a hangulat,a bekuckózás egy karácsonyi mintás plédbe a meleg szobában engem megnyugtat. Egy séta gyertyagyújtásra ,a várakozás ,gyermeki örömök mindig megmelengetik a szívemet. Viszont rég volt már,hogy Valakivel gyújtottam gyertyát. A reményt még nem adtam fel,hogy eljön ez az idő is. Bensőséges esemény..addigra már biztosan közel kerülünk annyira,hogy együtt szeretnénk átélni az ünnep közeledtét .

Apropó,ismerkedés. Mármint maga a szó. Szívem szerint helyettesíteném más szóval. Nekem ez olyan direkt. Olyan 'kell' És amit kell,az már nem az igazi.

Szeretek naplókat olvasgatni. Nem feltétlen csak azoknak a naplóját olvasom el,akikkel szívesen meg is ismerkednék. Érdekelnek az emberek gondolatai .

Túl szép Azt mondod, az a szép kinek a szeme kék... És azt, hogy ilyen csoda nem várt soha még. S ha meglátsz valahol, szíved már zakatol, és ez bőven elég. És bárcsak ott lennénk egy elzárt szigeten, mert ez a szerelem, biztosra vehetem.. De mondd meg, van-e hab a kedvenc sütimen, vagy mondd meg, mi a nevem… Meseszerű kép, csak egy kicsit túl szép… Hogy percekre láttál, s már karodba zárnál. Meseszerű kép, amit sose hinnék. Ha igazi lennél, a szemembe néznél.. mi sose volt kék… Azt mondod, ez a nyár pont az, mit álmodtál. Te és én kézen fogva, mint egy csoda-pár. És győztes vagyok én, s te vagy a nyeremény... Őrült az, aki vár… És bárcsak ott lennénk egy elzárt szigeten, mert ez a szerelem, biztosra vehetem. De mondd meg, van-e hab a kedvenc sütimen! Vagy tudd, hogy mi a nevem… Meseszerű kép, csak egy kicsit túl szép… Hogy percekre láttál, s már karodba zárnál. Meseszerű kép, amit sose hinnék. Ha igazi lennél, a szemembe néznél.. Nekem ez a kép Kicsit túl szép. Hogy percekre láttál, s már karodba zárnál. Meseszerű kép, amit sose hinnék. Ha igazi lennél, a szemembe néznél.. mi sose volt kék… Rossz a szereped, láttam eleget. Jobb, ha feladod, máshol keresed. Tudd, hogy nagy a tét, s ennyi nem elég! Ez a gyönyörű, rózsaszínű ég-túl szép...

Nem először kapok ajándék "reflektorfényt" az oldaltól.Nem tudom,hogy van ez,ha valaki már annyi szánalmas,hogy még mindig jelen van itt,akkor felpörgetik az adatlapját? :) :) Csak hülyültem. Köszönöm a lehetőséget! Apropó! Még mindig itt.. Ki hogy van vele,eltelik egy bizonyos idő egyedül,és azt veszem észre,másképp állok a helyzethez. Először nagyon nem akartam egyedül maradni..most meg kezdek belekényelmesedni a helyzetembe. Persze,most sem akarok egyedül élni,maradni-Végleg még úgy sem! Csak már így 50 felé lehet,hogy egyre nehezebb lesz minden téren a társ megtalálása. Pedig kell,még valami kell! Valaki kell!! :)

a vénasszonyok nyarát. Én egyébként is nehezen viselem,ha véget ér a nyár. Idén hamar beköszöntött az ősz,ami azért sem jött be,mert maradt még a fagyóban egy kis adag jégkrém,ami csak a helyet foglalja,de esőben,szélben kinek esik jól..nekem biztosan nem.. Gondoltam,sebaj,lesz még jó idő! És bár valóban pár napja kevésbé kellemetlen az idő, mégsem az,amit vártam. A jégkrém nem került elfogyasztásra. Pedig tényleg kellene a helye . :) :)

Ez egy humoros írásnak készül, bár cseppet sem vicces. Időnként random ránézek adatlapokra, főleg, ha naplórészletet találok a bemutatkozó sorok alatt. Mert jó dolog és érdekes,ha valakinek egyéb gondolatai is vannak a paraméterek rögzítésén kívül. Általában azok az adatlapok ragadják meg a figyelmem,ahol kellőképp hosszú a bemutatkozó. Szeretem,ahogy kirajzolódik azáltal egy ember személyisége előttem. Ne,és persze,nem mellékes ,ha azonosulni tudok az ott olvasottakkal. Előfordult,hogy néhány adatlap tulajdonosát megcéloztam 2 sornyi üzenettel.Semmi ismerkedési szándék,még az is lehet, a fotóját meg sem néztem rendesen...csak kifejeztem,hogy szimpatikusak a sorai. És itt jön a számomra érdekes része a történetnek,hogy az a társkereső,aki minden szépet,jót leír magáról,aki nagyon tudja fejben mitől működik a kapcsolat,aki elvileg ad és fogad is pozitív visszacsatolást ,jól kommunikál..stb.egy büdös lenyomott billentyű,annyit nem jelez vissza.Legalább egy b+,köszi,hogy észrevettél..semmi.. Érdekes jelenség. Lehetséges,hogy rám nézett,és nem nyertem el a szimpátiáját. Mint írtam,én sem a külsőségek miatt írtam le azt a 2 sort,hanem pont amiatt,mert a sorai arra engednek következtetni,hogy emberileg rendben van. Nem a csalódás íratta velem ezt a bejegyzést,hanem maga a jelenség. :) :)

Tudatos döntés részemről,amikor kijelenthetem azt,hogy igen,én ezt választottam,és odatartozásomat figyelembe véve élek. Egyértelmüen ,nyiltan kommunikálok erzéseimről,igényeimről és ezt a másik oldalon is szorgalmazom,de tekintetbe veszem az ő képességeit is . Kerülöm a játszmát,a sejtető magatartást. Sokat szeretnék?

Nehéz téma jár a gondolataimban.A lelki egészség,érettség, az egészséges lélek fontossága a párkeresésben. Szívesen feltettem volna fórumtémának is,de nem biztos,hogy kellő időm jut rá,hogy kövessem. Mindannyian cipelünk apróbb sérüléseket a lelkünkön,ez az életünk velejárója. Elmúlt kapcsolatok,válás,rossz kapcsolat,gyerekkor.Ezek mind nyomot hagynak bennünk,de rá is nyomják a bélyegét kapcsolatainkra. Viszont tudatosan tudunk ezen dolgozni,már sokféle módszer gondoskodik róla,hogy aki fejlődni vágyik,hátra szeretné hagyni,feldolgozni a múltbéli sérüléseit,az megtehesse,ezáltal a jövőbeli kapcsolataiban másképp ,a berögződéseit hátrahagyva tudjon működni. Ami engem megdöbbent,az a bántalmazó társjelölt megjelenése. Természetesen a nárcicincér is vágyhat társra,netán alanyra. De vajon van -e annyi ön és emberismeretünk ,bízunk -e a megérzéseinkben annyira,hogy megköszönjük egy ilyen ember közeledését? Ismerjük-e a jelzéseket? Ha jól letolnak ,mert nem válaszolunk időben ,netán számonkérnek,felébred-e bennünk a gyanú,hogy nem.csak arról van szó,hogy az illető nagyon várta már,hogy kapcsolódhasson velünk? Ez csak egy picike példa arra,hogy pár levélváltáson keresztül is érhet minket bántás. Amiből mi sem természetesebb,minthogy azonnal lépni kell. Szóval figyeljünk a jelekre ..én már szereztem benne tapasztalatot.

az idézetekről,mert a saját gondolatokat jobban szeretem. Ezt viszont nagyon is "ott van",az utolsó mondata kiváltképp: "Szeretem, ha egy férfi tenni, teremteni akar, ha nem passzív kanapéhuszár és megátalkodott álomgyáros, ha nem támaszkodik, ha önmagának, és másoknak tett ígéreteit betartja. Szeretem, ha egy férfi teljes szívével tud szeretni, akkor is, ha elfogyott a lendületem és a hitem, akkor is, ha nehéz szeretni, ha még önmagamat sem szeretem"

A mostani időkben még inkább felértékelődik a társ hiánya vagy léte. Kéz a kézben, egymást segítve sokkal könnyebb a legnagyobb nehézséget is átvészelni. Vannak jó ismerősök,munkatársak,a gyerekek,akikkel bármiről lehet beszélgetni,jelenlétünkkel segíteni egymást,de a nap végén csak egyedül készülődünk alváshoz. A legjobb érzés lenne: tudni, hogy nem vagy egyedül.

"Ha netán kétkednétek a Mikulás létezésében, legyen eszetekben: akit szeretnek, az van!" Zeke László Szerintem van és várom minden evben a gyerekekkel,és igyekszem fenntartani a mitoszt. Jólesik a lelkemnek. Ehhez nem tudok elég felnőtt lenni.